Enyhe fokú radioaktivitás-növekedést mérnek napok óta német meteorológusok Európa fölött, írják osztrák és német lapok, így például Volksblatt, a Zeit és a Berliner Morgenpost is.
Először osztrák majd német időjárási állomások dolgozói figyeltek fel a mért adatokban bekövetkezett kis mértékű változásra, majd méréseiket a szövetségi sugárvédelmi hivatal is ellenőrizte. Azt találták, hogy a légkörben megnövekedett a ruténium egyik radioaktív izotópjának, a 106Ru-nak a mennyisége.
A frissen felfedezett radioaktív szennyeződés miatt alapvetően nem kell aggódni, annyira kis mértékű a koncentrációja a levegőben, hogy nem jelent semmiféle veszélyt az egészségre.
Az, hogy milyen forrásból származik a levegőbe jutott sugárzó anyag, egyelőre rejtély. Annyi biztos, hogy nem atomerőművi balesetről lehet szó, mivel csak egyetlen anyag egyetlen izotópja került a levegőbe, ami nem jellemző az atomenergetikai incidensekre. A szakemberek szerint valahonnan az Urál-hegység déli vidékeinek irányából származik az izotóp, az első észlelések óta azonban megszűnt az anyag utánpótlása, szóval úgy néz ki, egyszeri szennyezésről lehetett szó.
A béta-sugárzó 106-os ruténium (ami a platinaféle átmenetifém legstabilabb radioaktív izotópja) felezési ideje kicsivel több mint egy év, azaz ennyi idő kell ahhoz, hogy természetes bomlás útján felére csökkenjen a mennyisége. Használják többek között a rákgyógyászatban, műholdakban mint energiaforrást és atomerőművek fűtőelemeinek újrafeldolgozása során.
A német és osztrák hatóságok kapcsolatba léptek orosz kollégáikkal, hogy tisztázzák a szennyezés okát és forrását, és megbízható adatokat kapjanak annak mértékéről.
Magyarországon is mérték a megnövekedett radioaktivitást, mondta az Indexnek dr. Zagyvai Péter, az Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MAT EK) csillebérci telephelyének sugárvédelmi megbízottja. A telepen működő levegő-monitorozó állomás naponta pár száz köbméter levegő átszűrésével vételez aeroszol mintákat, és az október első napjaiban vett mintákból a szükséges pár napos pihentetés után gammaspektroszkópiás eljárással valóban kimutatták a ruténium-106 jelenlétét.
Az óvatos becslés szerint két nagyságrenddel volt nagyobb a nálunk mért ruténium-106 mennyiség, mint az ugyanabban az időben Franciaországban mért mennyiség, amiből nyilvánvalóan arra lehet következtetni, hogy hozzánk a csóva vastagabb része jutott, mivel közelebb vagyunk a feltételezett forráshoz. A megnövekedett béta- és gammasugárzás semennyire sem veszélyeztette a lakosságot, az egészségre ártalmas határértékektől óriási távolságra voltunk, a természetes háttérsugárzás tíz-húszezred részéről volt csak szó, közölte Zagyvai Péter.
A csillebérci kutatók egyébként először azt ellenőrizték, hogy nem hazai forrásból származott-e véletlenül a ruténium. Ezt ki lehetett zárni, azt azonban csak a mérések alapján nem lehet megmondani, hogy melyik országban van a szennyezés kibocsátója, és a szennyezés pontos mértékét sem nagyon lehet még megbecsülni sem. A legvalószínűbb, hogy egy orvosi izotópokat előállító radiokémiai laborból szabadulhatott ki a kis mennyiségű a sugárzó anyag, feltehetően meghibásodott szűrés, vagy szigetelés miatt. Bármi is történt, egy befejezett incidensről van szó, a szennyezésnek nincs utánpótlása, az MTA EK mérései szerint a mért értékek visszaestek a szokásos szintre.