Megéri gyakran eljárni táncolniuk az időseknek: nemcsak, hogy kellemes időtöltés, de többek között jelentősen csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ráadásul jóval pozitívabban hat, mint a fitneszsportok, írja az MTI német kutatókra hivatkozva.
A mozgásnak az agyra gyakorolt pozitív hatása már régóta ismert
- mondta Notger Müller, az idegdegenerációs betegségekkel foglalkozó magdeburgi központ munkatársa.
Az olyan egyhangú sportoknál, mint a sétálás, úszás vagy kerékpározás, az agy kevésbé aktivizálódik, mint a táncnál, ahol mindig új lépéseket kell felismerni és alkalmazni. A különbséget a testi és szellemi aktivitás kombinációja jelenti. A szakértő abból indult ki, hogy azoknak az embereknek, akik gyakran táncolnak, mintegy 30 százalékkal kisebb az esélyük a demenciára.
Müller szerint mindegy, hogy milyen táncstílusról van szó: a fontos az, hogy az ember ne mindig ugyanazokat a tánclépéseket csinálja, és emellett persze élvezze is, amit csinál. Ugyanakkor nincs olyan tánc, ami mindenkinek jó, ezért a kutatók jelenleg egy egyéni prevenciós programon dolgoznak, amivel mindenki meg tudja találni a neki megfelelő táncot.
A kutatás során neurológusok és sporttudósok a 65 és 80 év közötti 60 résztvevőt két csoportba osztották. Fejlődésüket 18 hónap elteltével hasonlították össze.
Az egyik csoport tagjai vonalas táncot tanultak, amelynél a táncosok egyesével sorba rendeződve egymás mögött állnak. Mindig új lépéseket tanultak, idővel a koreográfia gyorsabb és bonyolultabb lett. A másik csoport tagjai egy fitneszprogramot teljesítettek, miközben zenét hallgattak. Mindkét csoport esetében pozitív hatásai voltak a mozgásnak az agyra, csak éppen más agyi területekre.
A fitnesz a kisagyat, az automatizált mozgásokért felelős területet, a táncolás a nagyagyat és azt a részt stimulálta, amely a két agyféltekét összeköti. Az összes résztvevőnek javult az egyensúlya, ami sokat segít az esések kivédésében és megőrizni az idős emberek mobilitását. A táncolásnál ez a hatás erőteljesebb volt.
A magdeburgi központ a kutatásért megkapta az idei Theo és Friedl Schöller kutatói díjat, az időskori orvoslás legnagyobb pénzösszeggel, 20 ezer euróval (61,5 millió forinttal) járó elismerését.