Október 23-án, hétfőn, 85 éves korában elhunyt Paul Weitz, a Challenger űrsikló első útjának parancsnoka, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) nyugalmazott űrhajósa. Weitz hétfőn az arizonai Flagstaff egy nyugdíjasotthonában halt meg, lánya közlése szerint békében. Az idős asztronauta mielodiszplasztikus szindrómában (vérképzőszervi rákbetegségek gyűjtőneve) szenvedett, írja a Collectspace.

Az űrhajós 1932-ben született a pennsylvaniai Erie-ben, a Pennsylvaniai Állami Egyetemen szerzett diplomát repülőmérnökként 1954-ben. Később a haditengerészetnél szolgált egy rombolón, majd pilótaképzés után, 1956-ban a tengerészet pilótája lett. Számos bevetésen vett részt, Vietnamban is szolgált, mielőtt az űrhajósokhoz csatlakozott.

Weitz az ötödik űrhajósosztály tagja volt, azaz egyike az 1966-ban, az Apollo-program idején kiválasztott 19 űrhajósnak. Mivel az Apollo 18 és 19 holdküldetéseket törölték, az űrhajós első útja az űrbe 1973-ban, az orbitális pályán keringő Skylab űrlaboratóriumhoz, a parancsnoki modul pilótájaként vezetett. Weitzre és társára, Pete Conradra rögtön a 28 napos küldetés elején komoly feladat várt: a Skylab űrállomás start közben megsérült mikrometeorit-pajzsát és napelemeit kellett megszerelniük egy űrséta során. A sikeres EVA (extravehicular activity) végén az űrállomás megmentőiként ünnepelték a Skylab első legénységét.

Tíz évvel később, ötvenéves korában járt újra az űrben Witz: ezúttal az 1983. április 4-én első útjára induló Challenger űrsikló parancsnokaként. A Challenger ötnapos küldetése a floridai Kennedy Űrközpontból indult és a kaliforniai Edwards légi bázison fejeződött be. Weitz összesen 793 órát töltött az űrben. 28 év NASA-szolgálat végén, 1994-ben a Johnson Űrközpont igazgatóhelyetteseként vonult nyugdíjba.

Nyitókép: Paul Weitz a Skylab fedélzetén (NASA)