Az Egészségügyi Világszervezet, valamint 26 kutatóintézet és egyetem közös tanulmánya arra a konklúzióra jutott, hogy már most jelentős hatásai vannak a klímaváltozásnak az emberiség egészségére. A tanulmány szerzői úgy látják, hogy intenzívebbé kell tenni a klímavédelmi intézkedéseket, hogy elkerülhető legyen a világszintű egészségügyi vészhelyzet.

Amit már most a klímaváltozás számlájára írhatunk:

• 2000 és 2016 között világszerte 46 százalékkal nőtt az időjárás előidézte természeti csapások száma.
• 125 millió 65 év feletti ember szenvedett a hőségtől, ami egészségügyi problémákat okozhat a szív- és érrendszerben.
• Csak a szén égetéséből fakadó légszennyezés miatt évente legalább 800 ezren halnak meg.
• 2050-ig elérheti az egymilliárdot azoknak a száma, akik a hőség közvetlen következményeit fogják megszenvedni. A növekvő hőmérséklet hatására a fizikai aktivitást végző emberek produktivitása 5,3 százalékkal csökkenhet.
• A szélsőséges időjáráshoz köthető gazdasági veszteségek 2016-ban elérték a 129 milliárd dollárt.
• Terjednek a fertőző betegségek. Növekszik például a dengue-láz elterjedési területe, mivel a betegség kórokozóját hordozó szúnyogok egyre nagyobb régiókban előfordulnak. Minden évtizedben megkétszereződik a fertőzöttek száma, ami ma már eléri a százmilliót; a a trópusi láz a leggyorsabban terjedő betegség.
• A klímaváltozás káros hatásai miatt az alutápláltság 30 ázsiai és afrikai országban 1990 óta 398 millióról 422 millióra nőtt.
• Az átlaghőmérséklet minden egy Celsius-fokos emelkedése hat százalékkal csökkenti a gabonatermést és 10 százalékkal a rizstermést.

A drámai tények ellenére is akad, ami reményre adhat okot. A világ több országa is előkészületeket tesz a szénenergia leváltására és egyre nagyobb mértékben alkalmaznak megújuló energiákat.

(MTI | Lancet // Borítókép: kiszáradt, sós talajt hagy maga mögött a visszahúzódó tenger Bangladeshban Getty Images Hungary )