Hatalmas rejtett kamrát talált egy nemzetközi tudóscsoport a gízai nagy piramisban. A felfedezésről az MTI számolt be a Nature című tudományos folyóirat cikke alapján.

A 19. század óta ez az első eset, hogy az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt gízai nagy piramisban nagy belső szerkezeti egységet fedeztek fel.

A legalább 30 méter hosszú üres tér vagy üreg a piramis 47 méter hosszú nagy galériája fölött van. A szakértők egyelőre nem ismerik a kamra rendeltetését, tartalmát és pontos méreteit. Nem tudni, valamilyen céllal alakították-e ki, vagy csak egy hézag a piramis szerkezetében.

Állhat egy vagy több szerkezetből is. Talán lehet egy újabb nagy galéria. Lehet egy terem, lehet egy sor más dolog 

– mondta Mehdi Tayoubi, a kutatásban résztvevő francia HIP Intézet alapító elnöke.

Egyes kutatók, köztük Zahi Havvász volt egyiptomi régészeti miniszter és archeológus szerint ilyen üres terekről évek óta tudni lehet.

„A nagy piramis tele van üregekkel. Óvatosan kell az eredményeinket a közönség elé tárni” – mondta. Szerinte problémát jelent, hogy a nemzetközi kutatócsoportnak nincsen egyiptológus tagja. Úgy véli, a kamra lehet egy üres tér, amelyet a piramis építői arra használtak, hogy az alatta lévő tereket kialakítsák.

Az óbirodalmi Hufu vagy Kheopsz fáraó (Kr.e. 2509-2483) piramisát a fáraó uralkodása idején építették. Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye (magassága 146,5 méter) a kínai nagyfal mellett. Kheopsz uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.

A 4500 éve emelt piramis építéséről alkotott elméletekről megoszlik a kutatók véleménye.