Vizsgálják az orosz hatóságok, hogy éhen halt-e az a 141 fóka, amelyek tetemét a múlt hétvége óta mosta partra a víz a dél-szibériai Bajkál-tónál – írta az MTI.

Az irkutszki regionális hatóságok közleménye szerint az elhullott állatok többsége vemhes nőstény volt.

A helyi szakemberek szerint az állatok tömeges pusztulásának egyik legvalószínűbb oka a táplálékhiány, amely a nerpák számának növekedésével van összefüggésben. Mint fogalmaztak: "az elhullott állatok mindegyike éhezett. Nem volt táplálék a gyomrukban". Járvány lehetőségét kizárták.

A bajkáli fóka vagy nerpa (Pusa sibirica) kizárólag a Bajkál-tónál honos és egyedszáma nagyjából 130 ezerre tehető, az állomány növekedése azután indult látványos növekedésnek, hogy 2009-ben megtiltották vadászatukat. A szakemberek egy része szerint azonban szabályozott ritkításuk indokolt lenne.

A mongol határ szomszédságában, Moszkvától 4200 kilométerre keletre fekvő Bajkál-tó a világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének 20 százalékát teszi ki. A területen 1500 olyan növény- és állatfaj él, amely kizárólag itt őshonos.

A 165 centiméteresre megnövő nerpa 50-130 kilogramm súlyt is elér, egy felnőtt egyed akár egy tonna halat is elfogyaszt évente. Egy nerpa akár ötven évig is elél, 7 évesen válik felnőtté. A nőstény élete során akár 20 utódot is világra hozhat. A vemhesség időszaka 11 hónapig tart. 

Feltételezések szerint a nerpa az Északi Jeges-tengerből származik, és a jégkorszak idején jöhetett délre a Jenyiszej és az Angara folyók rendszerén, vagy a Lénán, amelynek forrásvidéke egykor a hatalmas tó lehetett.