Egy nemzetközi kutatócsoport kozmikus porfelhő-kiáramlást észlelt a Proxima b, a Naphoz legközelebbi csillagnál lévő, Föld-méretű bolygó környezetében.

A Proxima b körüli porfelhő fontos, mivel a Földhöz hasonló bolygó felfedezése óta ez az első jel, amely a Naphoz legközelebbi csillag körül egy kialakult bolygórendszer létére utal, nem pedig egyetlen bolygóéra.

– mondta Guillem Anglada, a tanulmány vezető szerzője.

A porfelhők olyan anyagmaradványokból állnak, amelyek nem formálódtak nagyobb testekké, például bolygókká. A kőzet- és jégrészecskék mérete az egy milliméternél kisebb átmérőjű porszemcséktől az aszteroidaszerű, több kilométeres átmérőjű testekig terjedhet.

A Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag egy halvány vörös törpe. Négy fényévnyire található a Kentaur csillagképben. Az ALMA rádióteleszkóp-rendszerrel megfigyelték, hogy a por a Proxima Centauritól néhány száz kilométerre lévő sávban észlelhető; tömege a Földének századrésze. A porövezet mínusz 230 Celsius-fokos hőmérsékletű; olyan hideg, mint a külső Naprendszerben lévő Kuiper-öv.

Az ALMA adatai szerint van egy másik, még hidegebb öv is, vagy tízszer távolabb. Ha ennek a létezését bebizonyítják, az azt jelenti, hogy a külső öv különleges tulajdonságokkal rendelkezhet, mert nagyon hideg környezetben van, távol a csillagától, ami hűvösebb és halványabb, mint a Nap. Mindkét öv jóval távolabb van a Proxima Centauritól, mint a Proxima b bolygó, ami a csillagától négymillió kilométer távolságban kering.

Pedro Amado, a spanyolországi Andalúziai Csillagászati Intézet kutatója szerint ez a megfigyelés csak a kezdet. 

Ezek az első eredmények megmutatják, hogy az ALMA azonosíthatja a Proxima körül keringő porszerkezeteket. A további vizsgálatok még több részletes képpel fognak szolgálni a Proxima bolygórendszeréről.

(MTI | The Astrophysical Journal Letters)