Kutatók mesterségesen létrehoztak egy a természetben nem létező DNS-bázispárt, majd életre hívtak egy olyan kólibaktérium-törzset, ami ezt a DNS-t tartalmazza. A baktériumok a mesterséges DNS-ből aztán képesek voltak szintetikus fehérjéket létrehozni, ami jelentős előrelépést jelent a mesterséges élet megalkotása felé.

A kaliforniai La Jollában lévő Scripps Kutatóintézetben dolgozó Floyd Romesberg és kollégái 2014-ben életre hívtak egy olyan kólibaktérium-törzset, melnyek genetikai örökítőanyagában megtalálható a már említett plusz DNS-bázispár.

A DNS elkészítéséhez a tudósok ugyanazokat a molekulákat - bázisokat - használták, amelyek a természetben találhatók. A DNS-ben a citozin (C) mindig a guaninnal (G), az adenin (A) a timinnel (T) kapcsolódik, ezek alkotják a kettős hélixet, azaz a DNS-molekulát. A bázisok határozzák meg, milyen aminosavat kódol egy bizonyos DNS-szál, azaz milyen fehérje jön létre. 

A Romesberg kutatócsoportja által X-nek és Y-nak elnevezett új mesterséges bázisok annak idején még nem kódoltak egyetlen aminosavat sem. Azonban a Nature című folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók most világelsőként bemutatták, hogy ez a részben mesterséges E.coli baktérium képes új fehérjéket létrehozni a hibrid genetikai ábécéjétől kapott információkból.

Hogy ez mekkora eredmény, jól mutatja, hogy Romesbergnek és kutatócsoportjának húsz évébe telt, hogy mindezt elérje. A kutatásaik legfőbb célja azonban nem új életformák létrehozása, hanem olyan új típusú fehérjék létrehozása, amelyeket betegségek gyógyítására lehet használni.

(MTI)