Olcsóbb, mint a Forma-1, nincs benne dopping, egy verseny három percig se tart, mégis izgalmasabb az egész, mint a pankrációval keresztezett NASCAR. Ugyan ki gondolta volna, hogy az
lesz a XXI. század legmenőbb sportága?
Persze ez költői túlzás, de mégis: ha valami ennyire egyszerű, az ritkán tud egyszerre látványos és lebilincselő lenni, és amit itt látunk, az mégis az. Pedig nincs benne semmi különös. Valaki fogott 33 üveggolyót (pont annyit, mint ahány autó versenyez egymással az Indy 500-ban), egy sáros domboldalt, hozzácsapta a tömegvonzás erejét, és épített egy versenypályát, ahol a 33 üveggolyó végigkergetheti egymást.
Se rendes pálya, se bonyolult szabályok, se lelkendező versenyzők a pálya mentén – csak egy sárba vájt csatorna, néhány színes golyó, némi tömegvonzás, és egy remegő kézzel telefont tartó operatőr. A kommentátor verseny közben lelkesen darálja, hogy melyik üveggolyó halad az élen, de a teljes élvezethez ez nem fontos: death metállal a háttérben is csorbítatlan az élmény.
Szerezzen valaki egy szponzort. Hetvenmillió néző nem tévedhet.