A Mars valaha melegebb és nedvesebb bolygó volt, és rengetegen bíznak abban, hogy az emberiség újra élhetővé tudja tenni. A tudósok azonban máig keresik a választ a kérdésre, ami az odautazni kívánó emberek sorsa szempontjából is igen lényeges:

Az egyik elképzelés szerint elpárolgott az űrbe az összeomlott mágneses mező miatt intenzívebbé váló napszél hatására, ám még ennek sem kellett volna úgy eltűntetnie a vizet, hogy csak egy kiszáradt és fagyos kőgolyó maradjon.

A Nature hasábjain megjelent egy friss tanulmány arról, hogy a keresett víz még ma is ott lehet a vörös bolygón, mégpedig a szivacsos kőzetekben. Jon Wade, az Oxford Egyetem földtudományi karának kutatója a földi kőzetek elemzése alapján állított fel modelleket a marsi kőzetek lehetséges viselkedéséről, hogy az utóbbiak vajon mennyi vizet képesek felvenni.

A kőzet hőmérsékletét, a felszín alatt nyomást és az általános marsi állapotokat figyelembe véve azt jött ki a számításokból, hogy 

A földi környezetben a lemeztektonika megakadályozza a drámai változásokat, és a kőzetek dehidratálódnak, mielőtt a viszonylag száraz földköpenybe kerülnének. A Marson viszont olyan ásványok jöttek létre, amelyek segítettek a bolygó köpenyébe juttatni a vizet.

(Borítókép: A Mars felszíne a Curiosity űrszonda képén - forrás: NASA)