Az egészségügyi világszervezet kiadta az International Classification of Diseases nevű ajánlásának 2018-as évre érvényes, 11. kiadását (pontosabban ennek a még nem végleges vázlatát). Ebben a mentális zavarok között sorolják fel a videojáték-függőséget. Ez azért is érdekes, mert a pszichológusok és pszichiáterek Bibliájának számító Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders legutóbbi, 2013-as kiadása még csak annyit írt róla, hogy a téma további kutatása szükséges.

A WHO ajánlása a játékfüggőséget nem különbözteti meg online vagy offline játékok szerint, és három jellemzőjét írja le a függőségnek:

1. A beteg elveszíti a kontrollt a játék felett.
2. A játéknak egyre nagyobb prioritást ad az életében az egyéb tevékenységek kárára.
3. Annak ellenére folytatja a játékot, hogy annak negatív következményei vannak az életére.

Az ajánlás hangsúlyozza, hogy mindez nem jelenti azt, hogy aki sokat foglalkozik videojátékokkal, az automatikusan betegnek minősül, a diagnózis feltétele, hogy a játék kontrollálja az illető életét, és ne fordítva.

Egy 2009-es tanulmány  szerint a 8 és 18 év közötti, videojátékokkal játszó gyerekeknél 8 százalékra tette azoknak az arányát, akiknél a játék káros hatással van az életük egyéb részeire.