Német kutatók szerint a drága, ritkán használt sókülönlegesség, a fleur de sel (sóvirág vagy sópehely) jóval szennyezettebb mikroműanyaggal, mint a hagyományos tengeri só.

A Kieli Egyetem Toxikológiai és Farmakológiai Intézetében ötféle sóvirágot vizsgáltak. Kilónként 138 és 1800 mikrogramm közötti műanyagot találtak bennük. A négyféle bevizsgált hagyományos tengeri só mikroműanyag-szennyezettsége ezzel szemben 14 és 59 mikrogramm között volt kilónként. A mintákban polietilén (PE), polipropilén (PP), polietilén-tereftalát (PET), vagyis csupa csomagolásra szolgáló műanyagok maradványait mutatták ki.

A mikroműanyag-tartalomra nem vonatkozik egészségügyi határérték, és a mintákban talált magas mennyiségű műanyag önmagában nem is káros az egészségre. Az egyetem intézete szerint azonban a mikroszkopikus műanyagszemcsék fogyasztásának hosszabb távon következményei lehetnek. 

Az Atlanti-óceán franciaországi sólepárlóiból származó fleur de sel, a szakácsok és a pékek által is kedvelt finomítatlan, nedves, szürke tengeri só csupán a sótermés piciny része. Vékony kristályos rétegként keletkezik a száradó sós víz felszínén, ahonnan falapáttal szokták lemerni. A felszínről frissen lekapart sóvirág flamingórózsaszín lehet, de egy nap alatt fehéressé fakul. Egy évig érlelik, mielőtt az asztalra kerül. Az étkezési só netovábbjának számít, kizárólag az elkészült ételek ízének nemesítésére használják. A Michelin-csillagos éttermekben is ilyen só van az asztalon.

(MTI)