A Manchesteri Egyetem legújabb kutatása szerint az Európai Unió mikrosütő-használata annyi szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint hétmillió személyautó. A kutatók a világon elsőként készítettek tanulmányt a mikrohullámú sütők környezetre gyakorolt hatásáról.
A tanulmány főbb megállapításai:
A mikrohullámú sütő a legnépszerűbb sütőfajta az EU-ban. 2020-ra 135 millió háztartásban lehet mikrosütő. De mostanáig fogalmunk sem volt róla, hogy ezek mennyire károsítják a környezetet.
A tanulmányban azt vizsgálták, hogy egy mikrosütő a teljes életciklusa alatt mekkora hatást gyakorol a környezetre. Ebbe beletartozik a gyártás és a hulladékfeldolgozás folyamata is. A kutatásban 12 környezeti tényezőt vettek figyelembe: többek között a klímaváltozásra gyakorolt hatást, a természetes bomlás sebességét és az ökológiailag káros anyagok mennyiségét.
A kutatók szerint a mikrosütők leginkább a gyártáshoz használt anyagokkal, a gyártás folyamatával és a hulladékfeldolgozással szennyezik a környezetüket. Csak a gyártás folyamata több mint 20 százalékkal járul hozzá a természetes nyersanyagforrások kiaknázásához és a klímaváltozáshoz. Az energiafelvételük is óriási. Nagyjából nyolcéves életciklusa alatt
És ehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy a mikrosütők a működési idejük 90 százalékát készenléti üzemmódban töltik.
A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy próbáljuk meg hatékonyabban használni a mikrosütőket. Rengeteg energiát takaríthatunk meg, ha jól állítjuk be a melegítési időt az adott ételtípushoz. A hulladékfeldolgozás is egyre nagyobb gondot okoz, mert a vásárlók egyre több elektronikai hulladékot termelnek. Nincs ez másként a mikrosütőkkel sem. 2005-ben az EU-ban 184 ezer tonnányi mikrosütő került a szemétbe; 2025-re ez a szám már 195 ezer tonna lehet.
A helyzetet a mikrosütők csökkenő élettartama is nehezíti. 20 éve egy mikrohullámú sütő 7 évvel tovább működött, mint ma. A kutatások szerint a készülékek élettartama 10-15 évvel csökkent a 90-es évek vége óta; a mai mikrosütők 6-8 év alatt avulnak el.
(Phys.org)