Abban minden geológus egyetért, hogy a kontinensek az évmilliárdok során sokat vándoroltak, mire felvették a ma ismert elrendezésüket. Arról viszont máig viták folynak, hogy ezek az átrendeződések pontosan mikor és hogyan zajlottak. Egy új kutatás most arra jutott, hogy Ausztrália egy része 1,7 milliárd évvel ezelőtt a mai Kanada területéhez kapcsolódhatott – írja a ScienceAlert.

Maga a megállapítás nem teljesen újdonság, már a hetvenes években is felmerült hasonló, de akkor még a kapcsolódás pontos helyét is idejét nem tudták megállapítani. Most a Curtin Egyetem, a Monash Egyetem és a Queenslandi Földtani Intézet kutatói egy pár száz fős kisváros, az Ausztrália északkeleti részén fekvő  Georgetown környékén találtak bizonyítékot a kanadai kapcsolatra: olyan köveket, amelyek az ausztrál kontinens más kőzeteihez egyáltalán nem hasonlítanak, ellenben a Kanadai-pajzs összetételéhez nagyon is.

Napjaink kontinensei legutóbb 175 millió évvel ezelőtt, a Pangea szuperkontinens felbomlása előtt álltak egymáshoz közel. Ugyanakkor már ez előtt az idő előtt is több kontinens-együttállás lehetett a földtörténet során. Az egyik ilyen volt a 2,5 milliárd évvel ezelőttől 1,5 milliárd évvel ezelőttig létező Columbia vagy más néven Nuna szuperkontinens.

Az új bizonyítékok alapján a kutatók úgy képzelik, hogy a georgtowni régió ebben az időszakban kapcsolódhatott a mai Észak-Amerikához, amelyről 1,7 milliárd éve vált le, hogy aztán 100 millió éve összeütközzön az Ausztrália északi részén található Mount Isa régióval, amely mellett ma is elhelyezkedik. Ez az elképzelés átírná az eddig elfogadott feltevést, amely szerint a georgtowni terület már korábban is annak a kontinensnek a része volt, amelyből aztán Ausztrália lett.

A Geology szaklapban megjelent tanulmány a szerzői szerint fontos lépés lehet abban, hogy pontosabban megértsük, hogyan jött létre a Nuna, a Föld első szuperkontinense.