A Manchesteri Egyetemen kiállított híres Két Testvér múmiák sokkal többet elárultak az ősi egyiptomi elitről, mint amire a kutatók számítottak. Egy új vizsgálat egészen más megvilágításba helyezte a nők társadalmi helyzetét az ősi Egyiptomban.

Lehet, hogy már az 1907-ben felfedezett sír hieroglifáiból is gyanút kellett volna fogni. Azokból úgy tűnik, hogy Khnum-nakht és Nakht-ankh testvérek, és az anyjuk Khnum-aa, míg az apjuk egy kormányzó, aki valamiért nem neveztek meg. Néhány szakértők kételkedett a rokoni kapcsolatban, és úgy vélték, hogy a két férfinek semmi köze nincs egymáshoz, azon túl, hogy egy sírba kerültek.

Egy friss vizsgálat azonban tisztázta őket, a dns-ük alapján valóban rokonok, ám az is kiderült, hogy csak féltestvérek, és csak az anyjuk közös. A kutatók most azt próbálják megérteni, hogy milyen körülmények tették lehetővé ezt a családi helyzetet. Nem könnyű ezt kitalálni, mert nem találtak még egy elit párost, akiket szintén egy sírkamrában helyeztek volna el. Azt feltételezik, hogy az anyjuknak magas társadalmi státusza volt, és akkoriban ez határozta meg az egyének jogait, nem a nemük.

Az ősi Egyiptomban a nők a legtöbb területen ugyanolyan jogokat élveztek, mint a férfiak: volt tulajdonuk, adoptálhattak gyermekeket a nevükre véve, azzal házasodhattak, akivel akartak, és még válhattak is - fejtette ki Barbara Watterson egyiptológus. A földek örökösödése is a női ágon történt, talán mert az anyasági kapcsolat tényeken alapul, míg az apasági nem feltétlenül. 

Ezt a társadalmi környezetet alapul véve igen nagy a valószínűsége annak, hogy a Két Testvér anyja magas státuszú volt. A felfedezés megerősíti, hogy az ősi Egyiptomban volt valamiféle nemi egyenlőség, és a nők önállóbban élhettek, mint más kultúrákban.