„A dzsedeket nem egy őserdőben élő ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, ahol már végeztek terepmunkát az antropológusok. Nyelvészként azonban nekünk másféle kérdéseink voltak, és találtunk valamit, ami az antropológusok figyelmét elkerülte” – dicsekedett Niclas Burenhult svéd nyelvész, aki összegyűjtötte az első nyelvészeti anyagot a dzsedeket beszélő emberektől.

A nyelv az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozik. 280-an beszélik, a csopor letelepedett vadászó-gyűjtögető életmódot folytat a Maláj-félsziget északi részén.

Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élők nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, amelyek nincsenek a dzsahaiban

– mondta a kutatásban résztvevő Joanne Yager, arról, hogy figyeltek fel egy nagyobb kutatáson belül a korábban nem leírt nyelvre.

Ebben a közösségben a skandináv nyelvészek szerint egyébként jóval nagyobb a nemek egyenlősége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság – hangsúlyozzák, kissé a nemes vademberrel kapcsolatos romantikus elképzeléseket idézve a svéd kutatók. Ez a nyelvben is tükröződik, mondják: Nincsenek őshonos szavak a megszállásra, a bíróságra, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, amelyek a cserét vagy a megosztást írják le.

A világon ma úgy hatezer nyelvet beszélnek, a(z MTI által közelebbről meg nem nevezett) kutatók szerint azonban a világ nyelveinek a fele 10 éven belül kihalhat.