Hogy lehetséges, hogy a genetikailag azonos vírusok megtalálhatók a Föld legtávolabbi sarkaiban? Az idáig ismeretlen hátterű jelenségre egy új kutatási eredmény szerint megvan a magyarázat: a vírusok képesek a szelek szárnyán, pontosabban a troposzféra 2-3 kilométeres magasságában lévő nagy szélrendszerekben vándorolni, akár kontinensek között is.
A jelenség természetesen idáig is létezett, vagyis nem egy új migránspara meghirdetéséről szó, csak egy új eredményről. Ez azonban a virológia szempontjából elég érdekes lehet:
a vírusok eszerint igazi transzkontinentális potyautasok, sok ezer kilométeres utakat képesek megtenni az atmoszféra nagy áramlási rendszereiben.
Méghozzá igazi tömeges migrációról van szó: a megfelelő magasságban egyetlen négyzetméterre akár 800 millió vírus is eshet.
Az eredmény egy, a Sierre Nevadán végzett friss kutatásból származik. A spanyol hegységben 3000 méter körüli magasságban gyűjtöttek mintákat a légkörből. Ez volt az első ilyen jellegű szisztematikus virológiai vizsgálat, és nem véletlenül itt végezték: ez az a magasság, a troposzféra alsó rétegében, de már a planetáris határréteg fölött, ahol azok a nagy légköráramlási rendszerek is működnek, melyeken sokkal messzebb juthatnak a vírusok, mint a lentebb fújó szeleken. Vannak köztük egyszerűen a légáramlatokon szabadon repülő mikrobák, és olyanok is, melyek a levegőben lévő talaj- vagy vízpára-részecskéken utaznak.
Curtis Suttle, a kanadai University of British Columbia kutatója szerint 800 millió vírus is van négyzetméterenként a levegőben ebben a magasságban, és mivel nem maradnak ott örökké, ez azt is jelenti, hogy minden földi négyzetméterre is sok százmillió vírus hullik nap mint nap. A mikrobák összetételét vizsgálva az is kiderült, hogy a földet akár 461-szer több vírus bombázhatja, mint ahány baktérium. Mivel utóbbiaknál százszor-ezerszer kisebb a méretük, a vírusok sokkal könnyebben utazhatnak a légáramlatoknál. Az óriási mennyiségekhez persze hozzátartozik, hogy messze a vírusok a legelterjedtebb földi mikrobák.
Hogy pontosan hány fajta vírus van, nem ismert; csak az emlősöket megfertőzők között körülbelül 320 ezer különféle vírus ismert. A mostani felfedezés lehetséges magyarázattal szolgál arra a két évtizede ismert tényre is, hogy egymástól nagyon távoli, és nagyon különböző földi környezetekben is találhatók azonos genetikai állományú vírusok. „Könnyen elképzelhető, hogy egy vírus felszívódik az atmoszférába az egyik kontinensen, majd egy másikon rakódik le” – idézi a vezető kutatót az eredményekről hírt adó livescience.com.