Különleges és rendkívül hasznos tulajdonságai alapján továbbra is a modern kor egyik szuperanyagának nevezhetjük a grafént, annak ellenére is, hogy igazából csak a ceruzáinkban megtalálható atomvastagságú grafitlapok átrendezésével sikerült létrehozni. Egyedülállónak viszont egyáltalán nem mondható, mert több száz hasonló, atomvastagságú anyag létezik - írja az Ars Technica.

Svájci és litván kutatók kitartó munkájának köszönhető, hogy rátaláltak ezekre az anyagokra. Ehhez olyan adatbázisokat kellett átnézni, amelyekben több százezer egyedi kristályos struktúráról vannak adatok, és a keresés nem egészen úgy ment, mint amikor a Google-be beírunk valamit.

Az első körben olyan anyagokat kellett kiválasztani, amelyeknél az egyik síkban erős kémiai kötés tartja össze az atomokat, ám az erre merőleges síkban csak gyenge, nem kémiai kapcsolat áll fenn. Ezzel az első körben 5500 anyagre tudták leszűkíteni a lehetséges anyagok körét.

A második körben szoftverrel kiszámolták a rétegek közti vonzódás mértékét, ami ha túl nagy, a rétegek valószínűleg nem hámozhatók le egymásról olyan könnyen, mint a grafitnál. Így máris csak 1800 jelöltjük maradt.

Sok anyagnak volt egymáshoz hasonló szerkezete,  molibdén-diszulfidra például tizenhárom másik anyag hasonlít. Találtak a listán 166 félvezetőt, 92 fémes anyagot, és 56-nak volt szokatlan mágneses tulajdonsága.

Ez a kutatómunka óriási előrelépés ahhoz, hogy további kísérletekkel megtalálják azokat az anyagokat, amelyek akár a grafénnel együtt, vékony réteget alkotva, akár önállóan hasznosíthatók.