A neonikotinoid tartalmú rovarölők súlyos problémái már hosszabb ideje terítéken vannak. 2013-ban EU-s szinten már be is tiltották a használatukat az olajrepcén, a napraforgótáblákon és a kukoricán, mert ezeket közismerten szívesen látogatják a méhek. Az akkori vitákban egyébként Magyarország egyértelműen a betiltás ellen volt, a hivatalos magyar álláspont arról szólt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ha a rovarirtó szereket az előírásoknak megfelelően használják, akkor bármilyen jelentős fenyegetést jelentenének a méhállományra.

Ez a magyar álláspont akkor kisebbségben maradt, és azóta számos új kutatás bizonyítja ezeknek a szereknek a veszélyeit. A neonikotinoidok a rovarok központi idegrendszerébe kerülve bénulásos halált okoznak, ráadásul a legtöbb rovarirtóval ellentétben ezek nem csak a növény felületén maradnak meg, hanem bekerülnek a gyökerekbe, a hajtásba, levelekbe, virágba, pollenbe és nektárba is. Ma már újabb bizonyítékok vannak rá, hogy a pollenből és a virágporból a méheket is súlyosan károsítják. Járulékos probléma, hogy egyes kutatások szerint a talajban hosszú évekig megmaradnak, így további növénygenerációk szervezeteibe is bekerülnek a veszélyes szerek.

A méhek tömeges pusztulása, az európai méhpopulációik megfogyasztása az egyik legsúlyosabb ökológiai és élelmiszeripari probléma a kontinensen; a mézzel kapcsolatos minőségbiztosítási kérdéseknél is lényegesebb. A túl kártékony rovarirtók használata az egyik oka lehet a jelenségnek. Az EU tagállamai az eredeti menetrend szerint már decemberben szavaztak volna a neonikotinoid-tartalmú rovarölők teljes betiltásáról (a tervezet a szabad ég alatti használatnak akar véget vetni, üvegházakban egyelőre továbbra is lehetne alkalmazni), de akkor elhalasztották a döntést, többek között éppen arra hivatkozva, hogy meg akarják várni az EFSA-jelentést. Most, hogy ez is megvan, a várakozások szerint az EU tehet egy lépést az európai méhek megmentése érdekében.