Stephen Hawking röviddel a halála előtt egy új tudományos elméleten dolgozott, ami a párhuzamos univerzumok észlelhetőségéről szólt. A szakértők szerint az A Smooth Exit From Eternal Inflation című tanulmány – amit most az egyik legrangosabb tudományos folyóirat szakértői vizsgálnak megjelenés előtt – Hawking legfontosabb tudományos munkája lehet.
A híres elméleti fizikus utolsó tanulmányát egykori kollégái mutatták be. Hawking ebben levezette azokat az úttörő matematikai megoldásokat, amik egy olyan űreszköz létrehozásához szükségesek, amivel bizonyítható lenne, hogy nem egy, hanem több ősrobbanás történt.
Az új tanulmány azzal a problémával foglalkozik, amit Hawking még 1983-ban vetett fel. A határtalanság-elmélet írja le, hogy az univerzum hogyan alakult meg az ősrobbanás folyamán. Eszerint a ma ismert unizverzum egy sűrű pontból robbant bele a ma ismert létezésbe – ezt ma infláció néven ismerjük. Hawking elmélete feltételezte, hogy végtelen számú ősrobbanás lehetett, ami egy matematikai paradoxont hozott létre, mert ennek a mérése látszólag lehetetlen.
Carlos Frenk professzor, a Durham Egyetem kozmológusa szerint Hawking azt feltételezte, hogy a multiverzum létezése nyomot hagyott a világegyetemet átható kozmikus háttérsugárzásban, és ha megfelelő műszert szerelnénk egy űrhajóra, ez a nyom észlelhető lenne.
Ezek az ötletek lélegzetelállító perspektívát nyújtanak arról, hogy milyen bizonyítékokat találhatunk a párhuzamos univerzumok létezésére.
– mondta Frenk.
Thomas Hertog professzor, a belgiumi Leuven Egyetem professzora, aki együtt dolgozott Hawkinggal az új elméleten, két héttel a halála előtt találkozott Hawkinggal, hogy a tanulmányról tárgyaljanak, mielőtt végső jóváhagyásra nyújtanák be.
Ilyen volt Stephen; bátran ment oda, ahová még a Star Trek-rajongók sem mertek. Többször is jelölték Nobel-díjra, és meg is kellett volna kapnia. De most már soha nem veheti át.
Az ígéretes tudományos munkának van egy elég lehangoló következtetése is: eszerint az univerzum előbb-utóbb sötétségbe fog hullani, ha a csillagok energiája elfogy.
Stephen Hawking a múlt héten halt meg Cambridge-ben. 76 éves volt. Leghíresebb művét, Az idő rövid történetét 1988-ban adták ki, és húsz éven belül több mint tízmillió példányban kelt el.