Különleges emberi maradványokat rejthet az a 2500 éves egyiptomi fakoporsó, amelyről 150 éve kijelentették, hogy nincs benne múmia. A Sydney Egyetem 150 éve szerezte meg a koporsót, amelyet akkortájt több szakértő is megvizsgált. A feljegyzésekben az állt, hogy a koporsó csak törmeléket tartalmaz, ezért másfél évszázadon át egyszer sem vizsgálták újra, írja az MTI a Reuters hírére hivatkozva.

Tévedésükre csak az elmúlt évben derült fény, amikor újabb kutatók elmozdították a koporsó fedelét. Azt remélték, hogy legalább néhány csontra vagy kötözőanyagokra bukkannak, ehelyett felfedezték egy múmia oszladozó maradványait. Mint kiderült, a koporsó a test mintegy 10 százalékát őrizte meg.

A maradványok nagyon rossz állapotban voltak, valószínűleg sírrablók miatt, akik ékszerek és amulettek után kutatva rongálták meg a testet, véli Jamie Fraser, a Sydney Egyetem Nicholson Múzeumának kurátora. A felfedezés mindenesetre különleges lehetőséget adott a szakértőknek, hogy tanulmányozzák a múmia maradványait, a teljes múmiákat ugyanis többnyire érintetlenül hagyják, ami korlátozza tudományos hasznukat.

"A hajdani ember étrendjére, betegségeire és életmódjára vonatkozó kérdésekre kaphatunk választ, megismerhetjük, hogyan élt és miben halt meg" - mondta Fraser. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a maradványok egy előkelő nőé lehetnek, aki olyan korban élt, melyről viszonylag keveset tudni.

A hieroglifák szerint a koporsóban elhelyezett test egy Mer-Neith-it-es nevű nőé lehetett, aki a szakértők szerint papnő volt ie. 600-ban. A szarkofág így a 26. dinasztia idejéből, a ie. 664 és 525 közötti időszakból származik. Ez volt az utolsó olyan korszak, amikor az országban ősi egyiptomiak uralkodtak. "A hieroglifákból tudjuk, hogy Mer-Neith-it-es az oroszlánfejű istennő, Szehmet templomában dolgozott. A hieroglifákból, a mumifikálás módjából és a koporsó stílusából következtethetünk arra, hogyan működött Szehmet temploma" - mondta el Fraser.