A kifeszülő védőréteg nem közvetlenül a virágállatokon, hanem a vízfelszínen lebegne. Egy egészen vékony, az emberi hajszálnál ötvenezerszer vékonyabb rétegről van szó, mely ugyanúgy kalcium-karbonátot tartalmaz, mint a korallok kemény váza. Idővel az anyag teljes mértékben biológiailag lebomlik.

Az ultravékony védőréteg megóvja a víz alatt élő korallokat. Mivel bizonyítottan képes elnyelni az ultraibolya sugárzás akár 30 százalékát, csökkenti a vízhőmérsékletet, és nincs negatív hatással a tengeri élővilágra. A laboratóriumi szakaszban tartó fejlesztést a világ legnagyobb koralltelepének megóvásával foglalkozó Great Barrier Reef Foundation végzi – írja az MTI.

Az elképzelés az, hogy a forró nyári napokat megelőzően a kutatók hajókkal kihelyeznék a vízfelszínre a védőréteget a korallzátony fontos területein. A kutatók szerint a vízfelszínen – és nem közvetlenül a virágállatokon – kifeszülő védőréteg nagyjából két-három napig tudna megmaradni a helyén a szélsőségesen meleg időszakokban.

A kutatók szerint a Nagy-korallzátony egészét ugyan nem lehetne lefedni a speciális réteggel, ám egy-egy korallfehéredésnél célzottan lehetne védelmet biztosítani a koralltelep bizonyos régiói számára. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak.