Az Európai Űrügynökség friss becslései szerint hétfőn hajnalban, valamikor 1 és 5 óra között lép be a Föld légterébe a Tiangong-1 kínai űrállomás, hogy aztán ott látványos tüzijátékként darabokra hulljon és elégjen, a maradék darabkái pedig becsapódjanak a valahol a Földön. Ez elég ijesztően hangzik, de az űrhivatal megnyugtat mindenkit, hogy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy bárkinek a fejére pottyanjon egy kósza űrmodul. Több, a kínainál jóval nagyobb űreszköz járt már így (a leghíresebb az orosz Mir űrállomás volt 2001-ben), de még sosem történt ilyen baleset, a legközelebb 1979-ben az amerikai Skylab űrállomás roncsai jártak ehhez, amelyeknek egy része Ausztráliában ért földet és emiatt az ország hivatalosan megbüntette  a NASA-t illegális szemétlerakásért.

A Tiangong-1-et 2011-ben állították pályára, majd 2016-ban hagyták magára a kínaiak, és azóta a sokkal modernebb utódját, a Tiangong-2-t használják. A régi űrállomás igazából csak egy prototípus volt, amin a kínai űrhivatal kipróbálhatta, hogy képesek-e egyáltalán egy ilyen összetett feladat megoldására, mint egy űrállomás megépítése és felküldése.

A becsapódás helyét egyelőre nem tudják meghatározni a rendelkezésre álló pályaadatokból, annyi látszik biztosnak, hogy az északi és déli 43-as szélességi fok közötti területen fog valahol Földet érni. Ez egy elég széles sáv, északon nagyjából Korzika szigeténél, délen az ausztrál kontinens déli partjainál ér véget, vagyis a potenciális célpontok között ott van egész Afrika, Ausztrália, Közép-Amerika, majdnem egész Dél-Amerika, az USA bő fele, Japán magasságáig egész Ázsia, és Dél-Európa. Magyarország ebből adódóan nincs a veszélyzónában. Aminek egyébként a nagy részét óceánok takarják, így a legvalószínűbb, hogy vízbe fog csapódni, ami megmarad az űrállomásból.

A 9 tonnás, 10 méteres, elhagyott űrállomás becsapódását eredetileg 2017 végére várták, de végül több hónapos késéssel süllyedt csak le az eredeti pályájáról a légkörig. Ekkora űrszemét-darabok egyébként nagyjából évente esnek vissza a Földre, jellemzően rakéták gyorsítófokozatai. A Tiangong-1 sem a mérete miatt érdekes (a Mir például sokszor nagyobb, 130 tonnás volt), hanem mert az űrkutatás szempontjából fontos mérföldkőnek számít: ezzel lett Kína az oroszok és az amerikaiak után a harmadik ország, aminek saját űrállomása van.

Frissítés: A kínai Hszinhua hírügynökség szerint az űrállomás nagyrészt elégett az atmoszférában, és darabjai az Atlanti-óceán déli részébe hullottak hétfő hajnalban, írja az MTI. Az űrállomás közép-európai idő szerint 2:14-kor lépett be a Föld légkörébe, és a nyugati hosszúság 40,24, valamint a déli szélesség 27,4 fokánál csapódott az óceánba, Sao Paulóval egy vonalban.