A Spitzbergák mellett élő bálnapopulációt vizsgáló kutatók kimutatták, hogy a grönlandi bálnák dallamos hívóhangjai olyan változatosak lehetnek, mint az énekesmadaraké. Ez a tulajdonságuk egyedülállóvá teheti őket a cetek, sőt, talán az emlősök között is.
A szakértők eddig a hosszúszárnyú bálnákról gondolták, hogy ők bánnak a legkifinomultabban a hangjukkal, de kiderült, hogy a Jeges-tenger vizében élő grönlandi bálna zenei repertoárja sokkal szélesebb. A PNAS-ben megjelent tanulmány vezető szerzője, Kate Stafford szerint
a grönlandi bálnák ábécéjének több ezer betűje lehet.
A kutatás három éve alatt a Spitzbergák közelében élő populáció 184 különböző dallamtípusát észlelték. A hangokat napi 24 órán át, mindhárom év csaknem teljes téli időszakában regisztrálták.
A dalaik olyanok, mint a klasszikus zene, nagyon rendezettek. 20-30 percig is tarthat egy ének, mert bár egy dallam hossza 45 másodpercestől a kétpercesig terjed, azt folyamatosan ismétlik.
A hosszúszárnyú bálnáról úgy tudni, ugyanazt a dallamot énekli egy évszakon keresztül, a grönlandinál egy-egy dallamtípus csak pár órán vagy napon át tart, mielőtt változna. A kutatók szeretnék az egyes példányok énekét megismerni, és arról is többet akarnak tudni, melyikük milyen céllal énekel.
A grönlandi bálna akár fél méter vastag jégpáncélt is képes áttörni. Élettartama 200 év is lehet. Vastag zsírja miatt már évek óta vadásszák a Spitzbergák környékén élő populációt. Az egyedszámuk lecsökkent, az életterüket jellemző zord természeti környezet pedig nem vonzotta a kutatókat, hogy tanulmányozzák őket. A Spitzbergák melletti populáció nagyságát nem tudták megmérni, korábbi munkákra hagyatkozva úgy vélik, legalább 343-an vannak.
(MTI)