A 2018-as választási kampányban megkérdeztük a parlamenti mandátumra esélyes pártokat tudománypolitikájukról. A válaszok összehasonlító elemzését ebben a cikkben olvashatja. Az alábbiakban a Demokratikus Koalíció (DK) válaszait találja meg teljes terjedelemben.

1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerint több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre lenne szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk az EU-s átlagtól (2.03%), de még olyan országoktól is, mint Csehország (1.68%), vagy Szlovénia (2%). Elegendőnek tartják-e a jelenlegi K+F ráfordítást, illetve a következő kormányzati ciklusban megváltoztatnák az ilyen irányú költségvetési ráfordításokat? Vannak-e esetleg konkrét terveik a jelenlegi támogatási programok (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) átalakítására?

A DK ezzel kapcsolatos álláspontja világosan szerepel a 2017-es pártprogram, a Sokak Magyarországa 3.5.3. fejezetében: 2020-ra el fogjuk érni, hogy a GDP 1,8 százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre és innovációra; ennek forrását elsősorban a megtérülés nélküli presztízs- és látványberuházások leállításából fogjuk előteremteni, más szóval elsősorban az EU-s forrásokat fogjuk arra fordítani, ami azok tulajdonképpeni célja lenne. A K+F-et a leghatékonyabb hosszú távú beruházásnak, az ország versenyképessége tartós és jelentős növelése elengedhetetlen feltételének tekintjük.

Mindemellett rendkívül fontos az is, hogy megszüntessük az innovációs források felhasználása kapcsán a vállalat szférában gyakran előforduló korrupciós eseteket is, ezek felszámolása jelentősen növelné a valóban K+F-re és innovációra rendelkezésre álló keretet.

Ugyancsak szerepel a pártprogram említett fejezetében, hogy a kutatói közösségeket bevonjuk az innovációpolitikai döntésekbe, illetve hogy a források felhasználásánál a teljes átláthatóságot, a nemzetközi kritériumok, valamint zsűrik alkalmazását támogatjuk. A jelenlegi támogatási programok tekintetében ez többek között az OTKA eredeti, a kutatói közösség által elfogadott, egyszemélyi döntésektől függetlenített, átlátható működési módjának helyreállítását jelenti. A Lendület programot, mint a kutatói humánerőforrás megtartásának és fejlesztésének fontos eszközét fejlesztjük és annak forrásait fokozatosan bővítjük. Az MTA kutatóintézeti hálózatát Magyarország hagyományainak megfelelően hosszú távon is az MTA felügyelete alatt működtetjük, miközben biztosítjuk a hálózat működtetéséhez szükséges források teljes átláthatóságát. Fontosnak tartjuk a kutatási kapacitások elaprózottságának a megszüntetését. A sikeres előre lépéshez szükséges az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások szoros együttműködése is (tudásháromszög).

2. Már javában tart az EU következő nagy tudományos programcsomagjának, a jelenlegi H2020-t majd felváltó Framework Program 9-nek (FP9) a tervezése. Magyarországnak milyen szempontokat és prioritásokat kell képviselnie az FP9 költségvetési prioritásainak tervezése során? Korábban felmerült, hogy a nagy európai támogatási programok (pl. ERC) esetében külön kellene kezelni az újonnan csatlakozó országokat, ahol a rosszabb infrastruktúra általában versenyhátrányt jelent. Egyetértenek ezzel?

Erre a kérdésre is határozott választ ad a DK 2017-es programjának 3.5.3. fejezete: megújítjuk és bővítjük a kutatási infrastruktúrát, növeljük ennek kihasználtságát, szélesítjük a kutatási berendezésekhez történő hozzáférést. Mivel a DK – a magyar politikai pártok közül egyetlenként – Magyarország hosszú távú jövőjét az Európai Egyesült Államok keretében képzeli el, evidens, hogy ez nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi, elsősorban az európai kutatási infrastruktúrák hálózatában való hatékony részvételt és e hálózat aktív használatát is jelenti. Azokat az eszközöket, amelyek az újonnan csatlakozó, fejletlenebb kutatási infrastruktúrával rendelkező országok kutatóinak az európai kutatási programokban való pozitív diszkriminációján alapulnak, csak átmeneti és másodlagos jelentőségűeknek véljük. A tartós megoldás nem a pozitív diszkrimináció, hanem a hazai kutatási infrastruktúra radikális fejlesztése, az európai kutatási hálózatokban és az európai kutatási infrastruktúrákban való hatékony részvétel és európai kutatási infrastruktúrák Magyarországra telepítése jelenti. Az ELI-ALPS, a szegedi szuperlézer -amelynek az előkészítése éppen a Gyurcsány kormány idején történt- az első ilyen példa, amelyet még számos hasonlónak kell követnie.

3. Ellentétben számos EU-s ország gyakorlatával Magyarországon a felsőoktatási intézmények és akadémiai kutatóközpontok ÁFA-kötelesek, ami lényegesen hatékonytalanbbá teszi a meglevő források elköltését is. A problémával mindenki tisztában van a kutatói szférában, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke korábban maga is azt nyilatkozta, hogy korábbi mentességi javaslataik lepattantak a törvényhozókról. Változtatnának-e a kutatóközpontok és -egyetemek ÁFA-státuszán?

Tudjuk, hogy az egyetemek és a kutatóhelyek ÁFA-mentességének hiánya komoly gondot okoz, és hogy elsősorban az EU-s források felhasználását nehezíti meg. Ugyanakkor mivel az adórendszert egyszerűsíteni, a kivételek és kiskapuk számát csökkenteni akarjuk, a megoldást a nettó finanszírozás emelésében látjuk. Első lépésként az EU-s források ÁFA tartalmának visszatérítését fogjuk teljes körűen és automatikusan biztosítani, hogy az ezekhez kapcsolódó ÁFÁ-t ne a kutató- és oktatóhelyeknek kelljen más forrásokból kigazdálkodniuk, hanem közvetlenül a költségvetés számolja el ezeket az összegeteket, mert a jelenlegi rendszer éppen az EU-s források hatékony felhasználását gátolja.

4. A 2015-ös PISA teszten a magyar diákok nagyon rosszul teljesítettek, eredményeik azt sejtetik, hogy a 2012-es visszaesést követően a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége továbbra sem javult. Különösen rossznak bizonyultak a magyar diákok a digitális tartalmak kezelésében. Az adatok elemzése alapján a jelentés készítői továbbra is fenntartják, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők , illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben. Az eredmények arra késztették a Magyar Tudományos Akadémiát is, hogy kiemelten foglalkozzon a jelenlegi magyar oktatási rendszer problémáival. Milyen kormányzati intézkedéseket látnának célszerűnek ez ügyben?

A használható tudás kérdésének külön (6.1.5.) fejezetet szentel a DK pártprogramja, amely szerint oktatás feladata a biztos alapképességekkel és használható tudással rendelkező, önálló és gondolkodó fiatalok nevelése. Az ott felsorolt, sürgősen megvalósítandó kormányzati intézkedések közül e tekintetben ki kell emelni, hogy az oktatásban folytatni fogjuk a kompetenciaalapú programokat, növelve azok szerepét, mert ezeken alapul az értő olvasás és a matematikai alapkészség, ami ma már nemcsak a gyerekek, de sok felnőtt esetében is rendkívül hiányos. Ellentétben a jelenlegi kormánypártokkal, amelyek populista és népbutító propagandájukat éppen a fokozódó funkcionális analfabetizmusra építik, a DK mindenkori alapállása az igazság őszinte kimondása, amihez partnerként önálló gondolkodású fiatalok és felnőttek szükségesek.

Programunkban ugyancsak szerepel, hogy garantálni kell legalább egy idegen nyelv, elsősorban az angol hatékony elsajátítását, ezért fenn kell tartani a nyelvi előkészítő évfolyamokat, és ki kell terjeszteni a két tannyelvű képzést.

A pártprogram annak 3.5.2. fejezetében részletesen foglalkozik a digitális Magyarország jövőképével. Az oktatás vonatkozásában ebből idézünk: „Megszüntetjük a digitális írástudatlanságot. Az infokommunikációs ismereteket ne csupán külön tantárgyként oktassák, de legyen minden tantárgy digitális eszközök segítségével tanulható. E célból öt éven belül minden iskolában minden tanulónak internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépet biztosítunk, ezzel együtt kezdeményezzük a tízujjas gépelés oktatásának bevezetését.”

Ugyancsak része a DK programjának a szegregáció és ezen belül a szegregált oktatás leghatározottabb elutasítása. Ez is igen fontos szerepet játszik az oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képességének fokozásában, hiszen a szegregált oktatás keretei között eleve lemondunk a társadalom hátrányos helyzetű (elsősorban roma származású) részének esetében az említett készségek fejlesztésének lehetőségéről.

5. A 2015-ös PISA teszt kiemelten tesztelte az ún. STEM (science, technology, engineering, mathematics) képességeket és eredményei szerint a magyar diákok jelentősen elmaradnak az OECD átlagtól. Ezeknek az adatoknak és a jelentésben megfogalmazott általános megfigyeléseknek a fényében szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv megváltoztatását? Létezik-e stratégiájuk a STEM pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében?

A DK pártprogramjának már említett, 3.5.3. fejezete szerint „Javítani kell a természettudományos képzés színvonalát, a mérnökképzést, bővíteni az informatikai tudást. Alapvetően a közoktatás feladata, hogy gyakorlatorientált képzéssel és tanórán kívüli támogatással fejlessze az informatikai ismereteket, elősegítve az információs társadalom létrejöttét, a digitális esélyegyenlőséget. Az oktatás minden területén támogatni kívánjuk az informatikai eszközök elterjedését. Minden iskolát el kell látni megfelelő számítógépekkel, biztosítva a szélessávú internetet is. Fokozatosan számítógéppel látjuk el a diákokat, hogy digitális tananyagokra lehessen cserélni a hagyományos nyomtatott tankönyveket.”

A kerettantervek tekintetében a DK általános álláspontja az (l. a pártprogram 6.1.4. fejezetét), hogy fejlesztésközpontú Nemzeti Alaptantervre, az iskolák, diákok és pedagógusok sokszínűségét elismerő és támogató fakultatív kerettantervekre, versengő és választható tankönyvek és taneszközök rendszerére van szükség. Ez természetesen vonatkozik a STEM-pályákkal kapcsolatos oktatásra is: az oktatás liberalizálását, a tanári szabadság fokozását, az oktatási módszerek és eszközök szabad megválaszthatóságát tekintjük a STEM-képességek fejlesztése kulcsának. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az oktatás liberalizálása nem jelentheti az áltudományos nézetek terjesztését. Az áltudománynak semmilyen nem lehet helye az oktatásban függetlenül annak fajtájától és szintjétől.

A DK programja – annak a női egyenjogúsággal foglalkozó 4.7.2. fejezetében – határozottan elkötelezi magát a lányok természettudományos képzése mellett: „Olyan programokat kell indítani, amelyek népszerűsítik a természettudományos és műszaki pályákat a diáklányok között.”

6. Magyarország 2015. novemberében hivatalosan is az Európai Űrügynökség (ESA) tagállama lett. Hogyan használnák ki a tagságban rejlő lehetőségeket és segítenék a magyar űrkutatás, illetve űripar fejlődését?

Az ESA kérdése bár rendkívül fontos, de mégis partikuláris probléma; hasonló kérdést fel lehetne tenni más, nagyságrendileg hasonló volumenű nemzetközi kutatási infrastruktúrával (CERN, European XFEL, stb.) kapcsolatban is. Valamennyi hasonló kutatási infrastruktúra esetében rendkívül fontosnak tartjuk, hogy azok – túl a kutatásra és fejlesztésre történő közvetlen használatokon – hatékonyan járuljanak hozzá a technológiatranszferhez is. Ennek igen fontos eszköze magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) bekapcsolása a nemzetközi kutatási infrastruktúrák használatába. Ezért minden esetben szorgalmazni fogjuk, hogy tagdíjaink jelentős részét természetbeni (in-kind) hozzájárulásként fizethessük, a hazai KKV-kat pedig átlátható fejlesztési pályázati források által fogjuk olyan helyzetbe hozni, hogy megállják a helyüket a nemzetközi kutatási infrastruktúrák beszállítói pályázatain.

7. Az elmúlt évek során robbanásszerűen fejlődő és terjedő genomszerkesztési eljárásoknak köszönhetően ma már a küszöbön áll az ilyen eljárással készült növényi és állati fajták piaci megjelenése. Vitatott kérdés, hogy ezek az élőlények a jelenlegi GMO-törvény hatálya alá kellene tartozzanak, vagy sem. Az EU számos tagországának Tudományos Akadémiája (így az MTA is), valamint több helyen maguk a döntéshozók is egyértelműen állást foglaltak, hogy a genomszerkesztéssel előállított fajok nem kellene a korábbi GMO szabályozások hatásköre alá essenek. Mi az önök álláspontja a kérdésben?

A DK álláspontja (l. a pártprogram 3.7. fejezetét), hogy a génmódosított (GMO) növények termesztési technológiáinak terjedése megállíthatatlannak látszó folyamat, ezért erre – megfelelő ellenőrzési és jogi környezet mellett – a magyar mezőgazdaságnak is fel kell készülnie. A génszerkesztésnek, mint elterjedőben lévő nemesítési módszernek számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége is van, mint például az így kialakított betegség-, vagy vírusrezisztens tenyészanyagok esetében. Ráadásképpen a GMO Alaptörvényi tiltása ellentmondásos, ilyen formában sérti a tudomány védelmére vonatkozó EU előírásokat is. Ezeknek a passzusoknak nem szabad szerepelni a következő Alkotmányban. Általánosabban a DK egyetért az MTA idézett állásfoglalásával, vagyis úgy gondoljuk, hogy a genomszerkesztéssel előállított fajoknak nem kellene a korábbi GMO-szabályozások hatásköre alá esniük.

8. A genomszerkesztés elterjedésétől sokan a személyre szabott gyógyászat forradalmát várják (és több helyen már folyamatban is van ilyen alapú terápiák kipróbálása), mások a “dizájner bébik” elterjedésétől tartanak. Miként szabályoznák a genomszerkesztés emberi alkalmazását hazánkban?

A DK úgy gondolja, hogy szét kell választani a kérdés gyógyászati, etikai és ideológiai vonatkozásait. Elutasítjuk, hogy az orvostudomány fejlődését valláserkölcsi alapon korlátozzák. Ugyanakkor a leghatározottabban kiállunk az emberi méltóság és az emberi alapjogok mellett; és ebben a szellemben elutasítjuk az emberi klónozás vagy a genomszerkesztett emberi lények létrehozásának lehetőségét. A terápia és az emberi genomszerkesztés közötti határvonalat világos törvényekben kell megállapítani. A törvény részletei kidolgozásának előkészítése szakmai feladat, amely során biológusoknak, orvos-kutatóknak, szociológusoknak és más szakembereknek kell szakmai konszenzusra jutni. Nagyon fontos, hogy a törvény előkészítése mind orvostudományi, mind jogi szempontból kezdettől fogva EU-harmonizált módon történjék.

9. Napjaink egyik visszatérő kérdése, hogy a kiterjedt, nem teljesen átlátható, ugyanakkor addikcióhoz nagyon hasonló állapotot előidéző szociális médiaplatformoknak milyen hatása van a gyerekek és fiatalok mentális fejlődésére. Osztják-e az aggodalmakat, illetve amennyiben igen, látnak-e indokoltnak bármilyen szabályozást a kérdésben?

Az aggodalmak jelentős részét jogosnak tartjuk. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a jelenség ellen nem az igen gyakran kontraproduktívnak bizonyuló tiltással, jogi, sőt legtöbbször még csak nem is műszaki eszközökkel, hanem elsősorban a szülők felvilágosításával és az iskolai oktatás eszközeivel kell fellépni.

10. A digitális adatbázisok növekedése, illetve a nagy, korábban szinte feldolgozhatatlannak tűnő adathalmazok elemzésére optimalizált ún. deep learning algoritmusok révén a közeljövőben eddig szinte elképzelhetetlennek tűnő mértékben lesz lehetőség egyes személyek követésére. Vannak vélemények, melyek szerint ez a különböző biztonsági kockázatok csökkenését okozhatja, mások azonban azt gondolják, mindez a magánszféra teljes felszámolásával járhat. Szükséges-e új szabályozás, hogy az új technológia lehetőségeivel senki ne élhessen vissza?

A „deep learning algoritmusok” esetében is a felvilágosítás tűnik alkalmasabb módszernek a kockázatok csökkentésére, mint törekvés a mindig lépéselőnyben lévő digitális technika visszaszorítására. Fontos tudatosítani a felhasználókban, hogy csak olyan adatokat adjanak meg önként, melyeket magukra nézve veszélytelennek ítélnek. Ez a probléma ugyanakkor jellegénél fogva olyan, hogy – leszámítva egy, a világtól teljesen elzárkózott ország esetét – még csak esély sincs annak egy országon belüli, elszigetelt kezelésére. Ezért úgy gondoljuk, hogy az új szabályozás rendkívül fontos, de annak nemzetközinek kell lennie. Magyarország feladata tehát nem egy ilyen szabályzás önálló kidolgozása, hanem a megfelelő nemzetközi szabályzás létrehozásának szorgalmazása és az annak kidolgozásában való aktív és felelősségteljes részvétel.

11. Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy az automatizáció új hullámjának eredményeként a robotok következő generációja az egészen egyszerűtől, a viszonylag komplex feladatokig képes lesz az emberi tevékenység helyettesítésére. Mindez számottevő megtakarításokat tesz lehetővé az automatizációt választó cégeknek, miközben sok munkahely megszűnhet. Hogyan kezelnék az átállás keltette társadalmi feszültségeket?

A probléma kizárólag széleskörű oktatással és szakmai képzéssel kezelhető. Ez egyrészt biztosítja azt, hogy az emberek egyre magasabb színvonalú munkára legyenek képesek (a DK programja e tekintetben is szöges ellentéte a Fidesz-kormány gyakorlatának), másrészt hosszabb távon lehetővé teszi a munkaidő csökkentését, a felszabaduló szabadidő értelmes, a társadalom hasznára fordítható eltöltését is. Ezen az úton csak ez első lépésünk lesz a tankötelezettség 18 éves korhatárának haladéktalan visszaállítása.

A kérdés másik vonatkozása szociális jellegű, és erre a DK határozottan baloldali választ ad: megfelelő törvényi szabályzással, elsősorban az adószabályok megváltoztatásával fogjuk biztosítani, hogy az automatizációból származó extraprofit részben közvetlen szociális támogatás (pl. családi pótlék), részben éppen képzési hozzájárulás formájában visszakerüljön az állampolgárok legszélesebb köréhez.

12. Ahogy nemzetközi példák is mutatják, a kiberbiztonság egyre fontosabb kérdés nem csak a magánszemélyek és vállalkozások esetében, de nemzetbiztonsági szinten is. A pártjuk hogyan értékeli Magyarország “internetes hadviselésnek” való kitettségét, illetve hogyan készülne az esetleges jövőbeni támadásokra?

A kiberbiztonság világszerte fontos és egyre jelentősebbé váló kérdés. Bár a közeljövőben valószínűleg nem fenyeget egy kifejezetten Magyarország ellen folytatandó kiberháború, de az ország veszélynek kitettsége reális, ezért a kezelésére-beleértve a kérdés katonai vonatkozásait is- mind országos szinten, mind az euroatlanti szövetségi rendszer részeként fel kell készülnünk. A Sokak Magyarországa program 9.2. pontja azt tartalmazza, hogy hazánk magas színvonalú informatikai tudására építve önálló cyber haderőnemet hozunk létre az új típusú hadviselés kihívásai ellen. A magyar kibervédelmet az EU, illetve a NATO tagjaként, a szövetséges országokkal összehangoltan, a közös európai kül-, biztonság és védelmi politika, valamint a NATO-val történő bizalomerősítés keretében képzeljük el. A polgári területeken jó módszernek ígérkezik a hamis hírek („fake news”) szűrése, amivel már néhány nagy közösségi platform komolyan foglalkozik. Érdemes figyelemmel kísérni ezeket a törekvéseket, és a bevált módszereket átvenni.

13. Az utóbbi években Magyarországon folytatódott a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia térnyerése. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást, esetleg az említett beavatkozások jól dokumentált és nem elhanyagolható veszélyeit kommunikáló tömegtájékoztatást ezen a téren?

A kérdés szorosan összefügg az 5. kérdéssel. Mint az arra adott válaszban kifejtettük, a DK a leghatározottabban elutasítja az áltudomány minden fajtáját. Így a DK elfogadja és propagálja a nemzetközileg is elismert tudományos testületek ítéletét az alternatív gyógyászati technikákról, különösen a homeopátiáról, amennyiben például ez utóbbit hatástalannak és az egészségügy számára károsnak tartja. Úgy véljük azonban, hogy törvényi szabályzás e tekintetben addig és csak addig szükséges, amíg az az emberek életét és egészségét közvetlenül védi. Így kívánatos lenne, ha minden forgalomba kerülő készítmény – amennyiben annak az egészségre befolyást gyakorló hatást tulajdonítanak – ugyanolyan engedélyezési elbánásban részesülne, mint bármely gyógyszernek minősülő egyéb termék. Az „alternatív gyógyászati technikáktól”, így a hagyományos kínai orvoslástól is megkövetelnénk, hogy ne csak anekdotikus történetekkel, de „kettős vak” klinikai teszteken is igazolják hatékonyságukat, illetve a bizonyítékokon alapuló nyugati orvoslás gyakorlatánál hatékonyabb eredményeiket.Minden, ami ezen túlmegy, nem a törvény erejével, hanem az oktatás és a tömegtájékoztatás hatékonyságának és színvonalának emelésével valósítandó meg.

14. Regionális éghajlatváltozási modellek szerint 2050-re 1.4-1.9 fokkal, 2100-ra pedig 3.5 fokkal nőhet a magyarországi éves átlaghőmérséklet (OMSZ, NES-2). A párizsi klímaegyezmény aláírásával Magyarország is vállalta, hogy kiveszi a részét a globális átlaghőmérséklet növekedésének lehetőleg 1.5 fok, de legalább 2 fok alatt tartásában. Milyen intézkedéseket tennének annak érdekében, hogy Magyarország ehhez szükséges mértékben csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását? Továbbá, hogyan segítenék a klímaváltozás várható hazai hatásainak enyhítését?

A klímaváltozás és a klímavédelem kérdéseivel a DK programja több helyen is foglalkozik. Néhány idézet: „A károsanyag- és a széndioxid-kibocsátási vállalások nem teljesíthetőek a CO2 befogadását és tárolását lehetővé tevő technológiák alkalmazása nélkül. Ezért állami ösztönzőket biztosítunk a CO2 geológiai tárolásához, ami nemcsak a klímánkat kíméli, de komoly gazdasági potenciált is tartogat.” „Módosítani kell az erdészeti törvényt a klímavédelmi szempontok érvényesítésével. Növelni az erdőterületet, fenntartani az állami tulajdonban lévő erdők mai mértékét.” „A nemzetközi klímavédelmi egyezmények kibocsátás-csökkentési célszámainál is ambiciózusabb klímavédelmi programot fogadunk el. A Magyar Tudományos Akadémiával, a hazai tudományos élet vezető szakértőivel közösen klímaváltozással, környezetvédelemmel, ipari katasztrófák megelőzésével, valamint megújuló energiák hasznosításával foglalkozó tudományos központot állítunk föl.”

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a klímaváltozás és a klímavédelem evidens módon még csak nem is európai, de globális kérdés. Ezért egy ország sohasem lehet képes egyedül annak kezelésére. A klímaprobléma csak egy a sok közül, amely világosan mutatja, hogy a nemzeti problémák megoldása soha nem lehet az EU-nak vagy az ENSZ-nek való nekifeszülés, a világ ellen folytatott értelmetlen harc, hanem csakis az együttműködés, a világméretű problémák közös megoldása.