A 2018-as választási kampányban megkérdeztük a parlamenti mandátumra esélyes pártokat tudománypolitikájukról. A válaszok összehasonlító elemzését ebben a cikkben olvashatja. Az alábbiakban a Jobbik válaszait találja meg teljes terjedelemben.

1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerint több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre lenne szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk az EU-s átlagtól (2.03%), de még olyan országoktól is, mint Csehország (1.68%), vagy Szlovénia (2%). Elegendőnek tartják-e a jelenlegi K+F ráfordítást, illetve a következő kormányzati ciklusban megváltoztatnák az ilyen irányú költségvetési ráfordításokat? Vannak-e esetleg konkrét terveik a jelenlegi támogatási programok (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) átalakítására?

A presztízsberuházásokkal szemben a legfontosabb feladat a munkahely teremtő, foglalkoztatásnövelő beruházások előtérbe helyezése. Minél hatékonyabban ki kell használnunk a kutatás-fejlesztésben rejlő lehetőségeket, hiszen a K+F kiadások növelése, a vállalatok innovációs aktivitásának erősítése érdemben javítaná hazánk versenyképességét. Ezért a leendő Jobbik-kormány a rendelkezésre álló Európai Uniós és állami források átalakításával intenzívebben fogja támogatni a K+F+I tevékenységeket.

2. Már javában tart az EU következő nagy tudományos programcsomagjának, a jelenlegi H2020-t majd felváltó Framework Program 9-nek (FP9) a tervezése. Magyarországnak milyen szempontokat és prioritásokat kell képviselnie az FP9 költségvetési prioritásainak tervezése során? Korábban felmerült, hogy a nagy európai támogatási programok (pl. ERC) esetében külön kellene kezelni az újonnan csatlakozó országokat, ahol a rosszabb infrastruktúra általában versenyhátrányt jelent. Egyetértenek ezzel?

A párt nem válaszolt erre a kérdésre.

3. Ellentétben számos EU-s ország gyakorlatával Magyarországon a felsőoktatási intézmények és akadémiai kutatóközpontok ÁFA-kötelesek, ami lényegesen hatékonytalanbbá teszi a meglevő források elköltését is. A problémával mindenki tisztában van a kutatói szférában, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke korábban maga is azt nyilatkozta, hogy korábbi mentességi javaslataik lepattantak a törvényhozókról. Változtatnának-e a kutatóközpontok és -egyetemek ÁFA-státuszán?

A Jobbik szerint az oktatásnak és a kutatásnak kiemelt szerepe kellene, hogy legyen a 21. század Magyarországán, hiszen legfőbb erőforrásaink az embereink, és stratégiai cél, hogy a tudományos pályát választó fiatalokat itthon tartsuk. Az a jelzés, amely ebből a szférából érkezik, élvezi a Jobbik támogatását: ha első lépésben nem is feltétlenül a mentesség, de az áfacsökkentés mindenképpen.

4. A 2015-ös PISA teszten a magyar diákok nagyon rosszul teljesítettek, eredményeik azt sejtetik, hogy a 2012-es visszaesést követően a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége továbbra sem javult. Különösen rossznak bizonyultak a magyar diákok a digitális tartalmak kezelésében. Az adatok elemzése alapján a jelentés készítői továbbra is fenntartják, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők , illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben. Az eredmények arra késztették a Magyar Tudományos Akadémiát is, hogy kiemelten foglalkozzon a jelenlegi magyar oktatási rendszer problémáival. Milyen kormányzati intézkedéseket látnának célszerűnek ez ügyben?

A Jobbik szerint az állam mellett lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szakmai feltételek teljesülése esetén az önkormányzatok is fenntartói legyenek az iskoláknak, tehát a sokszínűséget megfelelő garanciákkal biztosítanánk. Az állam beavatkozására ott van szükség, ahol az önkormányzat rosszabb gazdasági helyzete miatt szenvednének kárt az iskolák. Természetesen az egyházi és az alapítványi iskolák is kellő biztonsággal működhetnének, elért eredményeikre, sikereikre az államnak támaszkodnia kell. A készségek alapján megmutatkozó különbségek csökkentése érdekében már a korai fejlesztést előtérbe helyeznénk, hiszen minél előbb történik meg a felzárkóztatás, annál hatékonyabb lehet az eredmény, emellett szükséges az alapfokú oktatás megerősítése is. A spontán szegregáció, ami jelen van a mostani rendszerben, igazságtalan, nem kellő kezelési mód. Ugyanakkor a Jobbik szerint vannak olyan esetek, amikor különálló intézményekben való nevelés a célravezető.

5. A 2015-ös PISA teszt kiemelten tesztelte az ún. STEM (science, technology, engineering, mathematics) képességeket és eredményei szerint a magyar diákok jelentősen elmaradnak az OECD átlagtól. Ezeknek az adatoknak és a jelentésben megfogalmazott általános megfigyeléseknek a fényében szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv megváltoztatását? Létezik-e stratégiájuk a STEM pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében?

Nemcsak a természettudományok esetében, hanem a teljes Nemzeti Alaptanterv vonatkozásában szükséges a felülvizsgálat, ám valóban a nyelvoktatás mellett a természettudományokban égető még a probléma. Elsősorban abban látjuk a problémát, hogy nem a gyerekek életkorának megfelelőek a tananyagok, és ez a természettudományok esetében különösen kiütközik, másrészt a tantervek nem alkalmazkodtak ahhoz a változáshoz, ami a mostani gyerekek szocializációjában megtörtént. Az emberi kapcsolatok megváltozása és a digitalizáció olyan újfajta megoldásokat követelnek meg a tantervektől és a pedagógusoktól, amelyeket rendszerszinten Magyarországon nem hajtottunk végre. Ha a kornak megfelelően (mindkét értelemben mondva) oktatjuk ezeket, akkor ez magával fogja hozni a pályák népszerűségének növekedését is.

6. Magyarország 2015. novemberében hivatalosan is az Európai Űrügynökség (ESA) tagállama lett. Hogyan használnák ki a tagságban rejlő lehetőségeket és segítenék a magyar űrkutatás, illetve űripar fejlődését?

A párt nem válaszolt erre a kérdésre.

7. Az elmúlt évek során robbanásszerűen fejlődő és terjedő genomszerkesztési eljárásoknak köszönhetően ma már a küszöbön áll az ilyen eljárással készült növényi és állati fajták piaci megjelenése. Vitatott kérdés, hogy ezek az élőlények a jelenlegi GMO-törvény hatálya alá kellene tartozzanak, vagy sem. Az EU számos tagországának Tudományos Akadémiája (így az MTA is), valamint több helyen maguk a döntéshozók is egyértelműen állást foglaltak, hogy a genomszerkesztéssel előállított fajok nem kellene a korábbi GMO szabályozások hatásköre alá essenek. Mi az önök álláspontja a kérdésben?

Az MTA hivatalos álláspontját várjuk ebben az ügyben, de a Jobbik arra hívja fel a figyelmet, hogy hazánk kiváló természeti adottságai miatt, a hagyományos mezőgazdaság támogatása, valamint a hazai feldolgozó- és élelmiszeripar feltámasztása a Jobbik elsődleges célja. A jövőt a családi gazdaságok szövetségében látjuk, a Fidesz által bebetonozott földesúri rendszerrel szemben.

8. A genomszerkesztés elterjedésétől sokan a személyre szabott gyógyászat forradalmát várják (és több helyen már folyamatban is van ilyen alapú terápiák kipróbálása), mások a “dizájner bébik” elterjedésétől tartanak. Miként szabályoznák a genomszerkesztés emberi alkalmazását hazánkban?

A párt válasza: Nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel még.

9. Napjaink egyik visszatérő kérdése, hogy a kiterjedt, nem teljesen átlátható, ugyanakkor addikcióhoz nagyon hasonló állapotot előidéző szociális médiaplatformoknak milyen hatása van a gyerekek és fiatalok mentális fejlődésére. Osztják-e az aggodalmakat, illetve amennyiben igen, látnak-e indokoltnak bármilyen szabályozást a kérdésben?

Az aggodalom jogos, azzal az oktatásban részt vevők napi szinten találkoznak. Az oktatás színvonalának hanyatlása leépíti azt az immunitást, ami normál esetekben képessé tenné a gyermekeket arra, hogy megszűrjék az őket érő médiahatásokat. Ennek az immunitásnak az elvesztése azt vonja maga után, hogy a média által közvetített üzenetek – legyen szó egy termék reklámjáról, vagy „sorosozós” társadalmi célú hirdetésének beállított manipulációról – szinte korlátok nélkül jutnak el a gyermek- illetve fiatalkorú fogyasztókhoz. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, és megfelelő védelemmel vértezzük fel a gyermekeket, egyrészt véget kell vetni annak a médiagyakorlatnak, amely a tájékoztatás helyett a manipulációt tekinti feladatának, egyúttal az oktatási rendszerben a gondolkodás képességének fejlesztésével kell elérnünk, hogy a gyermekek tanári, szülői segítséggel képesek legyenek szelektálni az őket érő befolyások között, képesek legyenek függetleníteni magukat az egyoldalú médiaingertől.

10. A digitális adatbázisok növekedése, illetve a nagy, korábban szinte feldolgozhatatlannak tűnő adathalmazok elemzésére optimalizált ún. deep learning algoritmusok révén a közeljövőben eddig szinte elképzelhetetlennek tűnő mértékben lesz lehetőség egyes személyek követésére. Vannak vélemények, melyek szerint ez a különböző biztonsági kockázatok csökkenését okozhatja, mások azonban azt gondolják, mindez a magánszféra teljes felszámolásával járhat. Szükséges-e új szabályozás, hogy az új technológia lehetőségeivel senki ne élhessen vissza?

A deep learning vagy mondjuk a data science elsősorban nem a személyek követésére való. Mindkettő alkalmazható a tudomány, a társadalom és a gazdaság szférájában, de el tudnánk képzelni, hogy pl. a MÁV-nál is hasonló technológia bevezetésével jeleznék előre a karbantartások szükségességét. A tömeges marketingcélú adatgyűjtést (amelyet pl. a facebook végez) pedig mindenképpen korlátozni kell, ha kell, akkor törvényi felhatalmazással is. A technológia fejlődésével, és különösen a Snowden-botrány óta azonban fontos kérdés lett a digitális magánszféra védelme, ebből kifolyólag a válasz a kérdésre az, hogy igen, mindenképpen, hiszen ezek is olyan XXI. századi kihívások, amelyekre a gyakran elavult jogrendszerünk nem ad választ. A megfelelő törvényi háttér kialakítása mellett fontos lenne, hogy az oktatás is reagáljon ezekre a dolgokra, s felkészítse a diákokat is erre, hiszen sok múlik a felhasználók magatartásán is.

11. Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy az automatizáció új hullámjának eredményeként a robotok következő generációja az egészen egyszerűtől, a viszonylag komplex feladatokig képes lesz az emberi tevékenység helyettesítésére. Mindez számottevő megtakarításokat tesz lehetővé az automatizációt választó cégeknek, miközben sok munkahely megszűnhet. Hogyan kezelnék az átállás keltette társadalmi feszültségeket?

A XXI. században a mesterséges intelligenciák fejlesztése meghatározó iparággá nőtte ki magát, és egyre inkább jelenvalóvá válik a mindennapokban. Ennek globális és erőteljes térnyerésére és kihívásaira válaszul a Jobbik a szakértelemre, a tudományokra, magas szintű kutatásokra és a technológiára kiemelt hangsúlyt kíván összpontosítani. A mesterséges intelligencia segítségével hazánk ugyanis a városfejlesztés, a kereskedelem és az egészségügy terén is komoly előrelépési lehetőségekre tehet szert.

A World Economic Forum tanulmánya szerint 2020-ig 5 millió munkahely szűnhet meg világszinten a robotizáció terjedése mentén. A Jobbik ezért proaktív szemléletmódot követve gazdasági- és oktatáspolitikájának meghatározása során kiemelt figyelmet szentel a technológiai fejlődés elősegítésére és a következmények negatív hatásainak csökkentésére. Célzott integrátori program megvalósítását kívánjuk elérni többek között a feldolgozóiparban – autógyártási prioritással –, a mezőgazdaságban, illetve az egészségüggyel kapcsolatos fejlesztések területén.

A Jobbik kormányzása alatt a magyar állam proaktív szerepet fog betölteni a gazdaság és az állam minden területén úgy, hogy minden államigazgatási szakterületen biztosítja és elősegíti az informatika és az innováció mint lehetőségek maximális kiaknázását.

12. Ahogy nemzetközi példák is mutatják, a kiberbiztonság egyre fontosabb kérdés nem csak a magánszemélyek és vállalkozások esetében, de nemzetbiztonsági szinten is. A pártjuk hogyan értékeli Magyarország “internetes hadviselésnek” való kitettségét, illetve hogyan készülne az esetleges jövőbeni támadásokra?

A virtuális hadviselés már nem egy jövő, hanem egy jelenleg is folyó kisebb háború a háttérben, amelyben Magyarország jelenleg egy frontvonal. Gondoljunk csak a teljesen orosz-módra kiépített fideszes álhír-hálózatra, amely bár nem a klasszikus cyberhadviselés toposzának felel meg, mégis hatalmas kárt tud okozni a társadalomban, a demokratikus intézményekben, de még a magyar nemzetbiztonságban is. Fontos lenne, hogy ezt a kérdés nem csak valami szakmai, internetes médiaproblémaként kezeljük, hanem lássuk a mögöttes rendszert, ha tetszik, a mögötte megbújó aktív, esetleges ellenérdekelt szolgálati tevékenységet. Erre pedig nincsen felkészülve se Magyarország, se Európa, ezt használják ki éppen a magyar társadalom ellen.

A Jobbik egy, a jelenleginél sokkal erőteljesebb kibervédelmet hozna létre, mivel a jelenlegi sok szempontból elavult. Emellett a Honvédségen belül is létrehoznánk az ehhez szükséges feltételeket.

13. Az utóbbi években Magyarországon folytatódott a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia térnyerése. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást, esetleg az említett beavatkozások jól dokumentált és nem elhanyagolható veszélyeit kommunikáló tömegtájékoztatást ezen a téren?

Fontosnak tartjuk a megfelelő tájékoztatás elősegítését, ha kell, a jogszabályi környezet ez irányú alakításával. Noha a betegek sokszor el tudják dönteni, mi hasznos a számukra, ez az esetek többségében az alternatív gyógyászat és homeopátia vonatkozásában a tudományos igényű és bizonyítékokon alapuló tájékoztatás hiánya miatt nem várható el. Elsődleges feladatunk, hogy helyzetbe kell hozni a beteget, a szolgáltatás leendő igénybe vevőit, hogy kellő tájékoztatást kaphassanak.

14. Regionális éghajlatváltozási modellek szerint 2050-re 1.4-1.9 fokkal, 2100-ra pedig 3.5 fokkal nőhet a magyarországi éves átlaghőmérséklet (OMSZ, NES-2). A párizsi klímaegyezmény aláírásával Magyarország is vállalta, hogy kiveszi a részét a globális átlaghőmérséklet növekedésének lehetőleg 1.5 fok, de legalább 2 fok alatt tartásában. Milyen intézkedéseket tennének annak érdekében, hogy Magyarország ehhez szükséges mértékben csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását? Továbbá, hogyan segítenék a klímaváltozás várható hazai hatásainak enyhítését?

A Jobbik kormány az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a háztartások energetika korszerűsítése, energiahatékonyság növelése, továbbá a közlekedési eszközök fejlesztésével és segítségével kívánja elsősorban megoldani. A lakossági fűtés és a közlekedés ugyanis a kibocsátás jelentős hányadát adja. A lakóépületek esetén nem csupán szigetelésről, hanem épületgépészeti korszerűsítésről is beszélünk, melyhez soha nem látott mértékű pályázati forrást biztosítunk. A közlekedésben főként az elavult, rossz környezetvédelmi normájú közösségi közlekedési járművek cseréje, a kötött pályás közlekedés fejlesztése és a közúti tranzit teherforgalom vasútra terelése segítségével csökkentenénk az üvegház hatású gázok kibocsátását.

A klímaváltozás hatásainak kivédése komplex vízgazdálkodási reform nélkül nem képzelhető el. A vizes élőhelyek rekonstrukciója, a vízmegtartó képességünk fokozása elengedhetetlen, hogy a szélsőségessé váló csapadékeloszlás és a hőmérsékleti anomáliák hatásait kiküszöböljük. Fontos, hogy a mezőgazdaságot fel kell készíteni a klímaváltozás következtében beálló éghajlat eltolódás hatásaira.