A 2018-as választási kampányban megkérdeztük a parlamenti mandátumra esélyes pártokat tudománypolitikájukról. A válaszok összehasonlító elemzését ebben a cikkben olvashatja. Az alábbiakban a Momentum válaszait találja meg teljes terjedelemben.

1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerint több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre lenne szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk az EU-s átlagtól (2.03%), de még olyan országoktól is, mint Csehország (1.68%), vagy Szlovénia (2%). Elegendőnek tartják-e a jelenlegi K+F ráfordítást, illetve a következő kormányzati ciklusban megváltoztatnák az ilyen irányú költségvetési ráfordításokat? Vannak-e esetleg konkrét terveik a jelenlegi támogatási programok (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) átalakítására?

A tudásalapú gazdaság kialakításához az erőforrást a tudós emberfők jelentik. Jelenleg az ország kutatóállománya rendkívül alacsony egy tudásalapú gazdasághoz képest. 2015-ben Magyarországon 1 millió főre 2569 kutató jutott, ugyanez a szám Németországban 4431, Finnországban 6817, Koreában 7087, Észtországban 3189 volt.

A megfelelő fejlettség eléréséhez nem elegendő megközelíteni az EU-átlagot, a vezető államok közé kell tartoznunk. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a versenytársakkal, növelnünk kell a GDP-arányos K+F+I ráfordítást. A támogatásokban fontos a regionális prioritások meghatározása, hogy az ország minden régiója bekapcsolódhasson a tudásalapú gazdaságba.

A magasabb bért kínáló MTA Lendület/NKFIH Élvonal pályázati sémák sikerei jól mutatják, hogy a kutatói szféra évtizedes kivéreztetése ellen azonnal fel kell lépni. A Momentum szükségesnek tartja az említett kiválósági pályázatokban is számítási alapként használt egyetemi tanári bér jelentős megemelését, amely fontos lépés az agyelszívás visszafogásához. A kutatói életpálya jelenlegi fragmentált elemei (pl. Bolyai-ösztöndíj, MTA doktori cím, MTA Prémium posztdoktori ösztöndíj, Lendület Fiatal Kutatói Program, NKFIH Posztdoktori Ösztöndíj, NKFIH Élvonal-program, Új Nemzeti Kiválósági Program) az MTA, NKFIH és EMMI által koordinálatlanul léteznek, ami az egyéni kutatók számára rendkívül megnehezíti a stabil jövőképben gondolkodást. A Momentum a helyzet kezelésére összehangolná az említett programok finanszírozási alapelveit.

Az intézményi hálózatunk egyoldalú, hiányoznak az ipari kutatóintézetek. A megfelelő intézményi hálózat kialakítása, az alapkutatásokhoz és az iparhoz történő kapcsolása hatalmas fejlődési potenciált jelenthet az ország számára. Állami támogatást nyújtanánk több cég által közösen létrehozott ágazatonkénti kutatóintézetek kialakítására, hogy a kisebb cégeink is bekapcsolódhassanak a tudásáramba.

Az alapkutás támogatottságának jelenlegi szintje megfelelő, illetve megfelelően növekszik. Szükség van viszont olyan infrastruktúrára, amely lehetővé teszi jelentős számú külföldi vendégkutató bevonását a magyar intézményrendszerbe, ezáltal kibővítve erőforrásainkat, a tudásalapú gazdaság speciális követelményeinek megfelelően. Ilyen szempontból kiemelt jelentősége lenne világszínvonalú egyedi infrastruktúrák Magyarországra telepítésének. Ilyen jelenleg a Wigner Adatközpont, vagy az ELI, de ez kevés. Hasonló beruházások elnyerése nem egyszerű, de megfelelő szervezéssel gazdaságilag is megtérülnek. Viszont elsősorban nem ezért van rájuk szükség, hanem a tudomány presztizsének növeléséhez. Ilyen intézmények a kutatóállomány itthon tartásának szimbolikus motorjai.

2. Már javában tart az EU következő nagy tudományos programcsomagjának, a jelenlegi H2020-t majd felváltó Framework Program 9-nek (FP9) a tervezése. Magyarországnak milyen szempontokat és prioritásokat kell képviselnie az FP9 költségvetési prioritásainak tervezése során? Korábban felmerült, hogy a nagy európai támogatási programok (pl. ERC) esetében külön kellene kezelni az újonnan csatlakozó országokat, ahol a rosszabb infrastruktúra általában versenyhátrányt jelent. Egyetértenek ezzel?

A külön kezelés nem fontos, sőt káros: a kiválóságnak nem lehetnek külön kritériumai. Az sokkal fontosabb, hogy az EU szabályozása tekintettel legyen a különbségekre és ne fokozza az agyelszívást. Ennek eléréséért kell tudománypolitikai lépéseket tennünk, illetve a belső szabályozásunkkal rugalmasan kompenzálni az EU számunkra kedvezőtlen szabályait, mint például az uniós pályázatokban a bérköltségek szintjére beállított általános támogatottsági szint, amely nagyon megnehezíti a más európai országokéval versenyképes bérek nyújtását. Jelenleg az érdekérvényesítő képességünk EU szinten gyenge.

3. Ellentétben számos EU-s ország gyakorlatával Magyarországon a felsőoktatási intézmények és akadémiai kutatóközpontok ÁFA-kötelesek, ami lényegesen hatékonytalanbbá teszi a meglevő források elköltését is. A problémával mindenki tisztában van a kutatói szférában, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke korábban maga is azt nyilatkozta, hogy korábbi mentességi javaslataik lepattantak a törvényhozókról. Változtatnának-e a kutatóközpontok és -egyetemek ÁFA-státuszán?

Támogatjuk a K+F+I, illetve az oktatási kiadások növelését, de a kutatóközpontok és -egyetemek ÁFA-státuszának megváltoztatását nem tartjuk megfelelő eszköznek erre. A ráfordított pénzösszeg növelésén túl nem valósít meg szakpolitikai célt, az így megnövelt finanszírozásnak nem lehet prioritásokat adni és visszaélések előtt is utat nyithat. A források elköltésének hatékonyságát javító fontosabb kérdés például az egyetemeket pénzügyileg gúzsba kötő, a kutatásokat megbénító kancelláriarendszer eltörlése vagy a közbeszerzési eljárások gyorsítása a K+F pályázatok területén.

4. A 2015-ös PISA teszten a magyar diákok nagyon rosszul teljesítettek, eredményeik azt sejtetik, hogy a 2012-es visszaesést követően a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége továbbra sem javult. Különösen rossznak bizonyultak a magyar diákok a digitális tartalmak kezelésében. Az adatok elemzése alapján a jelentés készítői továbbra is fenntartják, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők , illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben. Az eredmények arra késztették a Magyar Tudományos Akadémiát is, hogy kiemelten foglalkozzon a jelenlegi magyar oktatási rendszer problémáival. Milyen kormányzati intézkedéseket látnának célszerűnek ez ügyben?

A Momentum szerint ezek az ajánlások kiemelten relevánsak Magyarország számára, ezért kap kiemelt szerepet az oktatáspolitikai programunkban az iskolák gazdasági- és szakmai autonómiájának kiterjesztése, illetve a szegregáció és szelekció visszaszorítása is.

Autonómia tekintetében olyan rendszert kell létrehozni, ahol a döntéseket a helyi viszonyokat, problémákat ismerő, helyi szereplők hozzák, és ahol hatékonyan és hosszútávra tervezve történhet az iskola életének mindennapi szervezése. Történjen mindez egy olyan rendszerben, ahol nem a település anyagi helyzetétől függ a helyben zajló oktatás színvonala.

Mindehhez számos intézkedés szükséges. Ilyen a közoktatási intézmények önkormányzati társulásokban való fenntartása, ahol a költségvetés összeállítása, végrehajtása, a saját bevételekkel való gazdálkodás a helyi fenntartó és az intézmény feladata, az állam szerepe pedig az ellenőrzés. Ugyanilyen jelentős kérdés a pénzügyi és szervezeti autonómia biztosítása az iskoláknak átlátható finanszírozás mellett. Akkor lehetnek valóban autonómak a helyi fenntartók, ha ennek a pénzügyi feltételei is adottak. Ennek érdekében a helyi fenntartók feladatuk ellátásához előre tervezhető, átlátható és elszámoltatható módon, normatív alapon kapják a központi költségvetésből a feladatok ellátásához szükséges forrásokat. A normatívák nemcsak a diákok számát veszik figyelembe, hanem a helyi sajátosságokat is. Külön normatív pénzügyi forrásokat biztosítunk a hátrányos helyzetű diákok oktatására. Az inkluzív oktatás megvalósítását pénzügyileg is jutalmazzuk, a szegregáció fenntartartását büntetjük. Szintén fontosnak tartjuk autonómia tekintetében az igazgatók megerősítését (közösségi legitimáció és pénzügyi-, szervezetfejlesztési hatáskör kérdésében is).

A szelekció és szegregáció visszaszorítása az oktatásban a mindenkori kormányok egyik legfontosabb feladata lenne. A Momentum hisz abban, hogy minél későbbre kell tolni az első szelekciós pontot a közoktatásban. Alsó tagozatban ezért teljesen visszaszorítanánk a specializációk indítását, az általános iskolai tagozatok indítását pedig felső tagozattól elérhető specializációval kellene helyettesíteni. Az általános iskolai felvételik tilalmát betartatnánk minden olyan általános iskolában, ami állami normatívát kap.

A mostani, erősen szelektáló 8 osztályos gimnáziumi képzések kivezetését is szorgalmazzuk. Támogatjuk az esti képzési formákat már a középiskolai szinten is - hogy senki ne kerülhessen olyan helyzetbe önhibáján kívül, hogy le kelljen mondania az iskoláról. A tankötelezettséget 18 éves korhoz, vagy befejezett középfokú tanulmányokhoz kötnénk.

5. A 2015-ös PISA teszt kiemelten tesztelte az ún. STEM (science, technology, engineering, mathematics) képességeket és eredményei szerint a magyar diákok jelentősen elmaradnak az OECD átlagtól. Ezeknek az adatoknak és a jelentésben megfogalmazott általános megfigyeléseknek a fényében szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv megváltoztatását? Létezik-e stratégiájuk a STEM pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében?

A Momentum a tartalmi szabályozás teljes megújítását szorgalmazza. Az alaptantervet meghagynánk magtantervnek a kimeneti fejlesztési követelmények rögzítésével, emellett eltörölnénk a kötelező kerettanterveket, véleményünk szerint ezek helyett minél nagyobb teret kell hagyni a helyi tanterveknek. Cél, hogy az iskolák helyi tantervei szabhassák meg a pedagógiai munka irányát ott, ahol ennek fejlesztésére az intézményeknek igénye van. Az állam nem állhat a jó gyakorlatok és az innováció útjában. Ehhez természetesen támogató célzattal készülhetnek mintatantervek, melyekre az iskolák építhetnek, vagy teljes egészében átvehetnek, ha helyben nincs meg a saját tanterv összeállításához szükséges kapacitás, vagy az iskola az addig megszokott tantervet szeretné követni. A magtantervben rögzített kimeneti fejlesztési célok ismeretében minden iskola szabadon dönthet úgy, hogy ezeket a hagyományos tantárgyi struktúrától teljesen eltérő szerkezetben, például tantárgyi integrációk, tantárgyak elhagyása vagy új tárgyak bevezetése révén éri el, de persze úgy is, hogy a hagyományos tantárgyi struktúrában dolgozik tovább.

Mindez többek között azért nagyon fontos, mert a tantárgyi integrációk, vagy akár a projektalapú oktatás sokkal vonzóbbá, átláthatóbbá és érdekesebbé tehetik a STEM tárgyak oktatását, ám a konkrét pályák népszerűsítéséhez szükséges az életpályaépítést és karriertervezést támogató szolgáltatások erősítése is az iskolákban. A szülők és a már végzett diákok fokozottabb bevonása elengedhetetlen a pályaválasztás támogatásába, hogy a tanulók konkrét ismereteket szerezzenek az egyes hivatások jellemzőiről és az egyetemi tanulmányokról. A jelenlegi társadalmi irányok mellett elengedhetetlen a női szerepek és a STEM pályák összeegyeztethetőségének hangsúlyozása, amelyhez nagy szükség van a példaképek felépítésére és bemutatására az egyes területeken.

6. Magyarország 2015. novemberében hivatalosan is az Európai Űrügynökség (ESA) tagállama lett. Hogyan használnák ki a tagságban rejlő lehetőségeket és segítenék a magyar űrkutatás, illetve űripar fejlődését?

A rég várt ESA csatlakozás szélesebbre tárta a kaput a magyar űripar számára az európai programokban, pályázatokban való részvételhez. Az éves tagdíj összegét a hazai vállalkozások és kutatóhelyek szinte teljes egészében visszapályázhatják. A Momentum üdvözli és támogatja mind az ESA tagságot mind pedig az ESA Technológia Transzfer Iroda nemrég megkezdett munkáját is. Jelenleg komoly probléma, hogy a kötelező minimális befizetésen túl Magyarország lényegében semmilyen forrást nem rendel az ESA ún. önkéntes programjaihoz (pl. a Földet globálisan érintő külső hatások vizsgálatát célzó Space Situational Awareness program, vagy a tudományos fejlesztéseket koordináló PRODEX program), amelyekben a hazai kutatóhelyek és ipari szereplők a jelenleg létező és fejlesztés alatt álló kompetenciáikat fokozottabban kihasználhatnák, illetve fejleszthetnék. Ezek forrásigénye az éves tagdíj nagyságrendjébe esik.

A Momentum teljesen újragondolná a jelenleg minimális személyi háttérrel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Osztályaként működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) szerepét és javasolja a MŰI helyett egy önálló költségvetési szerv (pl. Magyar Űrügynökség/ Hungarian Space Agency, hasonlóan a 2000 óta csatlakozott új ESA-tagországok gyakorlatához) létrehozását, amely a magyar állami űrtevékenységet koordinálja és átlátható PPP projektek keretében vonja be a magánszektort.

Az űrtevékenység ma már mintegy évi 330 milliárd dolláros piacot fog át, ami három évtizeden belül a várakozások szerint megtízszereződik. Becslések szerint az űrtevékenységben minden befektetett forint (euró) 2-6 euró hasznot hoz.

A Föld körüli pályán működtetett eszközök gazdasága ("Orbital Economy) mellett születőben van egy mélyűri bolygóközi ökoszisztéma, ezen belül az űrbéli erőforrások felderítése és használata ("űrbányászat"). A Momentum széles körű információs kampányokkal segítené felhívni a figyelmet erre az új, izgalmas lehetőségre - "Space is sexy" - és javasolja egy "Magyar Űrgazdasági Alap (Hungarian Space Fund)" létrehozását, amely űripari startup cégeket támogatna, japán mintára.

7. Az elmúlt évek során robbanásszerűen fejlődő és tejedő genomszerkesztési eljárásoknak köszönhetően ma már a küszöbön áll az ilyen eljárással készült növényi és állati fajták piaci megjelenése. Vitatott kérdés, hogy ezek az élőlények a jelenlegi GMO-törvény hatálya alá kellene tartozzanak, vagy sem. Az EU számos tagországának Tudományos Akadémiája (így az MTA is), valamint több helyen maguk a döntéshozók is egyértelműen állást foglaltak, hogy a genomszerkesztéssel előállított fajok nem kellene a korábbi GMO szabályozások hatásköre alá essenek. Mi az önök álláspontja a kérdésben?

A politikai pártoknak nem feladata hogy beleszóljanak tudományos kérdésekbe, ezért vannak az olyan szervezetek, mint az MTA, amelyeknek politikai semlegességét nagyon fontos (lenne) garantálni és tiszteletben tartani. A GMOk kérdésköre tipikusan olyan, ahol a törvények nem követik elég gyorsan a tudomány és technológia fejlődését, hiszen az olyan új genomszerkesztési technológiák mint a CRISPR/Cas9 megjelenése alapvetően felboríthatja a jelenlegi rendszert. A Momentum szerint a GMOk tiltásának nincsen helye az Alaptörvényben, mivel egy tudományos vita tárgyát képező ügyben a kategorikus elutasítás eszközével él.

Amennyiben a tudományos konszenzus az, hogy a modern GMOk nem veszélyesebbek, mint a nem-GMOk, akkor ezeknek a növényeknek és állatoknak ugyanolyan törvényeknek kellene megfelelniük, mint a nem-GMO versenytársaiknak, hogy a biztonságosságukat szavatolják. Veszélyes technológiáknál, például az ún. “ gene-drive”-oknál, azonban nagyon fontos hogy amíg a működésüket teljesen nem ismerjük, használatukat el kell kerülni.

8. A genomszerkesztés elterjedésétől sokan a személyre szabott gyógyászat forradalmát várják (és több helyen már folyamatban is van ilyen alapú terápiák kipróbálása), mások a “dizájner bébik” elterjedésétől tartanak. Miként szabályoznák a genomszerkesztés emberi alkalmazását hazánkban?

Az emberi genomszerkesztést két típusra lehet lebontani: öröklődő és nem-öröklődő beavatkozások. A jelenlegi technológiával a nem-öröklődő beavatkozások alkalmazási köre egyelőre nem túl széles ( például rákos megbetegedések ellen alkalmazható), kevés sejtre van hatással és mivel az beteg utódait nem érinti, etikailag sem különbözik sokban más gyógyászati kezelésektől.

Az öröklődő emberi genomszerkesztés egy etikaliag és technológiailag is vitás kérdés. Hosszú ideig teljes, informális moratórium volt az ilyen jellegű kutatásokon a nemzetközi tudományos panelekben, és csak tavaly érkezett az első jelzés, hogy ez megváltozhat a közeljövőben .

A Momentum követi a nemzetközi tudományos konszenzust, hiszen ugyan az öröklődő génmódosításokban komoly egészségügyi potenciál van (különösen egygénes öröklődő betegségeknél), az etikai problémák mellett a jelenlegi géntechnológiai eszközöknél komoly biztonsági kérdések is felmerülnek, mivel az aspecifikus (‘off-target') mutációk is öröklődnének.

Természetesen az emberi génmódosítások kérdéskörét kiemelt figyelemmel kell kísérnie minden felelős politikai pártnak, hiszen a technológia alkalmazásának hatalmas népegészségügyi és társadalmi következményei lehetnek.

9. Napjaink egyik visszatérő kérdése, hogy a kiterjedt, nem teljesen átlátható, ugyanakkor addikcióhoz nagyon hasonló állapotot előidéző szociális médiaplatformoknak milyen hatása van a gyerekek és fiatalok mentális fejlődésére. Osztják-e az aggodalmakat, illetve amennyiben igen, látnak-e indokoltnak bármilyen szabályozást a kérdésben?

A közösségi média túlzott használata viselkedéses függőséget okozhat, aminek hatása az alkoholhoz, drogokhoz vagy bármely más szerhez hasonlít. A kutatók az agyi struktúrákban hasonló eltéréseket találtak közösségi média függőknél, mint akármilyen más függőségben szenvedő embernél. Ezen kívül késleltetési- és érzelmi megküzdési képességüket is elveszthetik a fiatalok, hiszen mindig mindent azonnal megkapnak, legyen ez valamilyen tárgy, vagy akár egy másik ember támogatása egy nehéz helyzetben. A túlzott közösségi média használat hatásaként megfigyelhető, hogy az önértékelési problémák, szorongás és a bullying veszélye is megnő a fiatalok körében.

A közösségi média káros hatásait azonban nem lehet törvényi eszközökkel visszaszorítani. A tiltás nem megoldás. A szülők és gyerekek felkészítése és edukációja segíthet a visszás hatások csökkentésében, ehhez fontos platformot nyújthat maga a közösségi média is.

A Momentum szerint segítség lehet az iskolai és óvodai keretek közötti edukáció szülőknek és gyerekeknek a közösségi média káros hatásairól, illetve biztonságos és kontrollált használatáról. Mindez a Momentum programjában szereplő egészségnevelés óra keretein belül valósulhatna meg, illetve a csoportpraxisokban dolgozó pszichológusok segíthetnék a szülőket már a szülővé válás kezdetén, hiszen a gyermekek életét már óvoda előtt is érinti a közösségi média hatása.

10. A digitális adatbázisok növekedése, illetve a nagy, korábban szinte feldolgozhatatlannak tűnő adathalmazok elemzésére optimalizált ún. deep learning algoritmusok révén a közeljövőben eddig szinte elképzelhetetlennek tűnő mértékben lesz lehetőség egyes személyek követésére. Vannak vélemények, melyek szerint ez a különböző biztonsági kockázatok csökkenését okozhatja, mások azonban azt gondolják, mindez a magánszféra teljes felszámolásával járhat. Szükséges-e új szabályozás, hogy az új technológia lehetőségeivel senki ne élhessen vissza?

A digitális adatbázisok megjelenése és növekedése a kormányzat számára is új lehetőségeket nyújt.

A Momentum Magyarországán a közigazgatás a digitális csatornák kihasználásával teszi átláthatóvá és barátibbá állampolgárai számára a közös ügyek intézését. A kormányzati kiadásokat és szerződéseket online elérhetővé és kereshetővé tesszük, állami adatstratégiát és a közintézmények számára egységes adatkezelést dolgozunk ki.

A magánszemélyek számára az adataik védelmében olyan adatvédelmi szabályozást kell kidolgozni, mely biztosítja számukra a transzparenciát, és azt, hogy az adataikkal a magánszféra se élhessen vissza. Így minden szolgáltatót kötelezünk arra, hogy a felhasználók EU-s szabályozásokkal összhangban végzett tájékoztatását a kezelt adatok köréről magyar nyelven végezzék, és a felhasználó számára biztosítjuk a jogot, hogy ezen adatok tárolásának megszüntetését akármikor, azonnal kérhesse a szolgáltatótól. A közoktatásban pedig kiemelt hangsúlyt kell kapnia a digitális tudatosság növelésének.

11. Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy az automatizáció új hullámjának eredményeként a robotok következő generációja az egészen egyszerűtől, a viszonylag komplex feladatokig képes lesz az emberi tevékenység helyettesítésére. Mindez számottevő megtakarításokat tesz lehetővé az automatizációt választó cégeknek, miközben sok munkahely megszűnhet. Hogyan kezelnék az átállás keltette társadalmi feszültségeket?

Az automatizáció, a robotizálódás és a mesterséges intelligencia megjelenése merőben át fogja formálni a munkaerőpiacot, rengeteg jelenlegi munkahely fog megszűnni vagy átalakulni. A technológia azonban rengeteg lehetőséget rejt azon nemzetgazdaságok számára, amelyek felkészültek a digitális transzformációra. Az átalakulás vesztesei elsősorban az alacsony hozzáadott értékkel bíró, digitális készségekkel alig rendelkező, monoton szellemi- vagy fizikai munkát végző emberek, hiszen elsősorban az ilyen munkavégzést igénylő munkahelyeket fogják helyettesíteni a robotok vagy a mesterséges intelligencia. A magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyeket inkább átalakítani, támogatni fogja a technológia.

Hiszünk benne, hogy Magyarország még lehet a 21. század nyertese, a Momentum ezért a tudásalapú gazdaság megteremtésén dolgozik. A társadalom felemelkedését a magas hozzáadott értékű, a technológiai átalakuláshoz folyamatosan alkalmazkodó munkahelyek létrejöttében látjuk. E magasabb béreket kínáló munkahelyek megjelenése egy magasabb színvonalú és kiterjettebb szolgáltatói szektor igényét vonja maga után, mely további munkahelyek létrejöttét eredményezi, így azok az emberek is újra megtalálhatják a helyüket a tudásalapú gazdaságban, akik az automatizálás hatására korábban elvesztették a munkájukat.

A fentiekhez hosszabb távon elengedhetetlen az adaptív készségek fejlődését támogató, így a digitális írástudásra is nagy hangsúlyt fektető közoktatás és modern szakképzés kialakítása, illetve a felsőoktatás és a K+F szektor kiemelt támogatása is. Rövid távon fontos továbbá a 21. századi karriercentrumok kialakítása és a felnőttképzési rendszer újrastruktúrálása a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében, hogy könnyebb legyen a visszaút a munkaerőpiacra. Másfél-két éves képzések helyett lehetőséget kell teremteni arra, hogy a jelentkező azokat a modulokat vehesse fel, amelyekre tényleg szüksége van, és amelyek hasznosak az elhelyezkedése szempontjából. Ez történhet akár a jövőbeli munkaadóval való egyeztetés alapján. Így elképzelhető az is, hogy valaki több különböző képzésből válogatva alakítson ki magának egy személyre szabott képesítést. Így a képzés finanszírozásába is könnyebben bevonható a jelenlegi vagy jövőbeli munkaadó, mert tudja, hogy a képzés egésze megtérül számára.

Ezen kívül ésszerű, a társadalmi mobilitást növelő infrastruktúrális beruházásokra van szükség, amelyek bekapcsolják még a leszakadó kistérségeket is a gazdaság vérkeringésébe.

12. Ahogy nemzetközi példák is mutatják, a kiberbiztonság egyre fontosabb kérdés nem csak a magánszemélyek és vállalkozások esetében, de nemzetbiztonsági szinten is. A pártjuk hogyan értékeli Magyarország “internetes hadviselésnek” való kitettségét, illetve hogyan készülne az esetleges jövőbeni támadásokra?

A védelem új színtere a digitális tér. Más európai országok lépéseihez hasonlóan, Magyarországnak is érdeke a közösségi médiaplatformok kötelezése az álhírek és a gyűlöletbeszéd szűrésére, illetve az állampolgárok tudatosságának növelése e téren. A potenciális kibertámadásokkal szemben Magyarországnak meg kell erősítenie a közigazgatási információs hálózat védelmét, illetve radikálisan fejleszteni kell kibervédelmi intézményeinket. Utóbbi példája a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, amelyben az East StratCom mellett a NATO kibervédelmi kiválósági központja is támpontot jelenthet. A minőségi humán erőforrás bevonása érdekében a világszínvonalú magyar informatikus képzésekről kikerülőkre alapozhatunk, versenyképes bérek ajánlata mellett.

Magyarországon erős az orosz propaganda- és álhíroldalak befolyása, sokszor az állami vagy kormányközeli híroldalak, sajtóorgánumok, tévécsatornák ezeket hivatkozási alapként kezelik. A közmédiából a megfelelő újságírói sztenderdek bevezetésével azonnal ki kell szűrni az álhíreket. Hasonlóan a balti államokhoz, Finnországhoz és Lengyelországhoz, a négy visegrádi országnak ki kell építenie az álhírterjesztések, propagandaoldalak ellen fellépő, illetve kibertámadások elhárítására specializált biztonsági intézményeket. A nemzeti szintű intézmények munkáját összehangoljuk.

13. Az utóbbi években Magyarországon folytatódott a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia térnyerése. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást, esetleg az említett beavatkozások jól dokumentált és nem elhanyagolható veszélyeit kommunikáló tömegtájékoztatást ezen a téren?

Megfelelő szabályozási környezet kialakítása az alternatív gyógyászati tevékenységekre kiemelten fontos lenne. A tudományosan bizonyított hatékonysággal nem rendelkező gyógyszerek és kezelések határozott elkülönítése a bizonyítékokon alapuló orvoslás szabályai szerint elismert eljárásoktól alapvető cél.

A homeopátia példája jól mutatja a szabályozás nehézségét. Bár az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) kimondta, hogy a homeopátiás szerek gyógyító effektusára nincs bizonyíték, a gyógyszertári forgalmazást ennek ellenére nem lehet tiltani. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság vonatkozó irányelvei egyelőre megengedik, hogy az Európai Gyógyszerkönyvben (Ph. Eur) homeopátiás szereket bizonyított terápiás hatékonyság nélkül is regisztrálhassanak. Ezzel gyakorlatilag az a helyzet áll elő, hogy a helyszín és a marketingtevékenységek miatt kvázi gyógyszerként forgalmaznak olyan termékeket, amik nem estek át a gyógyszerekre vonatkozó teszteken. Remélhetőleg az Európai Bizottság az új ajánlásnak megfelelően változtat ezen a gyakorlaton.

Amennyiben az alternatív medicina termékeit bármilyen módon gyógyszerként reklámozzák, a gyártót, a forgalmazót, akár magát a gyógyszertárat is egyértelműen büntetni kellene. A Momentum egyértelmű jelölésekkel, külön tárolórekeszben különítené el az alternatív medicina termékeit a gyógyszertárakban és rendszeresített tájékoztató anyagokat készítene, amit a termékek mellé kötelező jelleggel kellene adni az eladáskor.

Mindemellett a legfontosabb, amit egy felelős országvezetés megtehet, az az, hogy lehetőséget ad az állampolgárainak a megfelelő tájékozódásra. Nagyon fontos lenne nyugati mintára egy folyamatosan frissülő és ellenőrzött orvosi információs oldal, ahol a betegek bizonyítékokon alapuló információkat szerezhetnek betegségeikről és a terápiás módokról. Egy ilyen helyen külön oldalt kell szentelni az alternatív medicinának. Erre jó példa a brit NHS oldala.

Ezt ki kell egészíteni egy telefonos, 0-24-ben elérhető állami egészségügyi ügyfélszolgáttal, ahol az állampolgárok feltehetik betegségükkel kapcsolatos kérdéseiket és lehetőség nyílna az alternatív medicinával kapcsolatos tévhitek eloszlatására.

14. Regionális éghajlatváltozási modellek szerint 2050-re 1.4-1.9 fokkal, 2100-ra pedig 3.5 fokkal nőhet a magyarországi éves átlaghőmérséklet (OMSZ, NES-2). A párizsi klímaegyezmény aláírásával Magyarország is vállalta, hogy kiveszi a részét a globális átlaghőmérséklet növekedésének lehetőleg 1.5 fok, de legalább 2 fok alatt tartásában. Milyen intézkedéseket tennének annak érdekében, hogy Magyarország ehhez szükséges mértékben csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását? Továbbá, hogyan segítenék a klímaváltozás várható hazai hatásainak enyhítését?

Hiszünk abban, hogy a klímaváltozás mérsékléséért még most is tehetünk, és kell tennünk. A Momentum célja a hosszú távú dekarbonizáció, és ennek érdekében a minimum széndioxid ár fokozatos bevezetését tartjuk indokoltnak az egész EU területén. 2050-ig a Momentum energia víziójának fő célja a zéró széndioxid kibocsátású villamosenergia termelés.

Fontos, hogy a megújuló alapú energiatermelés, energiamixen belüli arányának növelésével is jelentősen lehet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A klímaváltozás hatásaira, mint például a gyakori meleghullámokra reagálva az élhető városi környezet érdekében növelnénk a zöldterületek nagyságát.

Ugyancsak a klímaváltozás hatása, hogy Magyarországon egyre kevesebb csapadék hullik, bár intenzitása nagyobb, ez elsősorban téli időszakra esik, amikor a növények kevésbé tudják hasznosítani. Ezzel párhuzamosan nőnek az aszályos időszakok is. Ezen tényezők kiküszöbölésére integrált, átgondolt, komplex vízgazdálkodást vezetnénk be, valamint fenntartható árvízvédelmet hoznánk létre.