2018. április 8., vasárnap 06:50
A február végén, a MOM Sportban rendezett 6. Ásványbörzén járva rettenetes áltudományos, ezoterikus katyvaszba botlottam a rendezvény harmadát-felét elfoglaló auramasszázst, tarot-kártyavetést, reinkarnációs utaztatást, sorselemzéssel egybekötött jóslást, strukturáltvíz-készítést, valódiéletkor-mérést, lélekgyógyászatot és a legváltozatosabb ezoterikus blődségeket kínáló kiállítóknak köszönhetően. A szédítő élményt akkor nagyban súlyosbította két végighallgatott előadás kristálykoponyákkal dimenziókon átívelő szeretetfénysugarakról és a nyugati orvostudományt, a hagyományos kínai orvoslást, az indiai csakratudományt és a legújabb orosz gyógyítási technikákat a kvantumgyógyítással ötvöző módszerről.
Mint utólag megtudtam, a riport nem kevés visszhangot váltott ki ásványbörzés berkekben, kapott hideget, meleget egyaránt az Indexen megjelent képes beszámoló. Nem utolsósorban jelentkezett a szervező, Lelkes András geológus, drágakőszakértő, ásványgyűjtő, aki 2009 óta szervez ásványkiállításokat és -börzéket. Mivel nagyon érdekelt, hogy miképp telepedhetett rá erre az alapvetően egzakt tudományágra, illetve a hozzá kapcsolódó hobbira (az ásvány- és kristálygyűjtésre) a már-már büntetőjogi kategóriák határát súroló (lásd BTK 285. § "Kuruzslás") tevékenységek garmadája, beszélgettem vele kicsit, a választás hétvégéjére eső 19. Lurdy-házi Ásványbörze és Geonapok előtt és közben is. Amit ugyancsak ő szervezett.
Amiről Lelkes András beszélt, nagyjából egybecsengett mindazzal, amit Weiszburg Tamás, az ELTE TTK Ásványtani Tanszékének tanszékvezetője mondott az ásványtan, kristálytan jelenlegi magyarországi helyzetéről: túl azon, hogy a közoktatásból szinte teljesen kikopott az ásványtan mint tantárgy, kialakult egy erős igény a „misztikus kristálytanok” iránt. Lelkes szerint ő, mint kiállításszervező, kénytelen tekintettel lenni erre a látogatói oldalról jelentkező igényre, ugyanis a börzék jelentős részben erre az érdeklődésre alapozva vonzzák be a forgalom jelentős részét. Neki, mint geológusnak ez amúgy elég komoly kognitív disszonanciát okoz, és helyzetét az sem könnyíti, hogy jogilag sincs sok lehetősége elutasítani, diszkriminálni a nála jelentkező kiállítókat.
Az év eleji MOM Sportban rendezett börzénél az is súlyosbította a helyzetet, hogy a tervezett kiállítók, árusok és előadók egy része végül visszamondta a részvételt, így minden korábbinál hangsúlyosabbá vált az alternatív kristálytanokat hirdető „sárkányfűárusok” jelenléte. Lelkes András részben az indexes riport hatására egyébként úgy döntött, hogy a jövőben megszigorítja az általa szervezett börzéken a kiállítókra, árusokra vonatkozó feltételeit, igyekszik erőteljesebben meghúzni a határokat, hogy semmiképp ne fordulhasson elő olyan, hogy valaki gyógyítással, orvoslással összefüggő tevékenységeket kínáljon az ásványkiállítás örve alatt.
Lelkes épp zajló Lurdy-házas börzéje egyébként csakugyan szöges ellentétének tűnik a februári rendezvényhez hasonlítva. A geonapok rész kiemelkedő szakmai szinvonalú kiállítókat és főként a gyerekek, de igazából a felnőttek számára is izgalmas interaktív foglalkoztatókat, tevékenységeket foglal magába. Több földtani kutatóintézet, geo- és nemzeti park is bemutatkozik, egyetemek, múzeumok képviseltetik magukat, kivonult többek között a Mol, a Csillagszekér planetárium és jó pár tudományos társaság is. A rengeteg szakmai kiállító és rendes ásványárus közt valóban szinte fel sem tűnik, hogy azért maradt még pár ezoterikus kristályharcos és lélekgyógyász a mezőnyben, de ezeket könnyű is elkerülni, az ásványgyűjtők terme, a geonapok résztvevői és a valóban tudományos igényű előadások, és 3d barlangvetítések közt ingázva. Az alábbi nagyképes fotóriport talán érzékelteti, hogy mivel várja a tavaszi nagy börze a geológia iránt érdeklődőket.
Juhász Árpád geológus gratulál a 2017-es év kristályáról, a kvarcról szóló rajzpályázat egyik díjazottjának. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Két remek rajz a pályázatra érkezett alkotások közül. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A 2018-as év ásványa, a fluorit. A képen egy ibolyalila változat látható a fluoritot bemutató kis kiállítás egyik tárlójából. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
2018-ban az év ősmaradványának egy triász időszaki ammoniteszt, a Balatonites balatonicust választották közönségszavazáson. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A 82 éves Juhász Árpád geológus, a Magyarhoni Földtani Társulat Év ásványa és Év ősmaradványa programjának fővédnöke "Ásványok az újjászületés jegyében – egy elpusztult ásványtár újjászervezésének viszontagságai" címmel tartott életrajzi elemekben bővelkedő, anekdotázós előadást. Ha csak egyet kellene kiemelnünk, akkor azt idéznénk fel az ismert tévés ismeretterjesztő történetei közül, amikor tanítványai egy Ikarus busz üléseinek háttámláiba rejtve csempésztek ásványokat Romániából Magyarországra, hogy a Nemzeti Múzeum ásványtárát gyarapítsák. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A füstkvarc könnyen felismerhető többek között jellegzetes dohánybarna, olykor szürkébe, feketébe hajló színéről. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A 2200 négyzetméteres vásártér mellett 800 négyzetméteren szakmai jellegű programokon lehet a geológiával, az ásványok és kőzetek világával ismerkedni. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Gyönyörű achát metszetek. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Weiszburg Tamás geológus, minerológus, az ELTE TTK ásványtan tanszékének vezetője "Színek az ibolyán innen és túl - az Év ásványa, a fluorit" címmel tartott meglehetősen szórakoztató, de egyben informatív előadást. A fluoritról többek között azt is érdemes tudni, hogy évente 6,5 millió tonnát bányásznak belőle szerte a világban, de leginkább Európán kívüli, nem túl stabil politikai és gazdasági hátterű országokban, ezért a fluorit kritikus ásványnak számít. A fluoritból leginkább fluorsavat (hidrogén-fluoridot) gyártanak, amit LCD kijelzők, teflonbevonatok, szigetelőanyagok, vízálló textíliák, vagy éppen fogselyem előállításához használnak. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Mindenféle méretben lehetnek otthonunk díszei az ásványok, kristályok. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Ammoniteszek minden mennyiségben és méretben. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Fegyvári Tamás drágakő és ásvány-meghatározó, a Magyar Természettudoményi Múzeum Ásvány- és Kőzettárának preparátora ingyenes ásvány-és drágakő-határozással várta a portékájuk valódiságában bizonytalan vevőket. Mint a szakértő kérdésemre elmondta, bizony előfordul, hogy valami nem az, aminek az árus mondja. Például ha valami túl színes, túl rikító, harsány, könnyen lehet, hogy utólag lett festékkel kezelve. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Eladó és vevő, nemcsak ásvány, de információ is gazdát cserél. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A szép és nagy füstkvarcok nem olcsók. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A berill aranysárga változata, az aranyberill. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A börze legértékesebb darabja ez a kicsivel több mint százkarátos, gyönyörűen csiszolt akvamarin. Aki erre a drágakőre pályázik, jó ha több millió forintot visz magával a pénztárcájában. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Halványlila fluorit. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Ismerkedés a kristálygeometriával. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az UV fényben világító (azaz fluoreszkáló, lumineszcens) ásványok igazán lenyűgözőek tudnak lenni. Ez a willemit kalcit példány egy világító ásványairól híres amerikai bányából, a New Jersey-i Franklinből származik. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A természettudományi múzeum sötétszobájában a fluorithoz kötődően a fluoreszkáló anyagokkal, ásványokkal ismerkedhetnek a gyerekek. Az új ezerforintos biztonsági elemeinek egy része is ilyen. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Gránátszemcsékre vadászó gyerekek. (A gránát 2016-ban volt az év ásványa.) (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Kraus Sándor, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat barlangföldtani szakértőjének pólója az áltudományos módszerek ellen hív harcba. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Lego Mindstorm bányászrobot és gazdája. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület is a kiállítók között. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Mol többek között geokvízzel, mikroszkópos találós feladatokkal készült. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)