Egy Szaúd-Arábiában talált, legalább 85 ezer éves ujjcsontkövület más közelmúltbeli leletekkel együtt megerősíti, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember nem 60 ezer évvel ezelőtt egyetlen nagy hullámban, hanem több szakaszban vándorolhatott ki Afrikából és szóródhatott szét Eurázsiában. A tanulmány a Nature Ecology and Evolution című tudományos folyóirat aktuális számában jelent meg, írja az MTI.

A modern ember bő 300 ezer évvel ezelőtt bukkant fel Afrikában. A jelenleg is uralkodó nézet szerint körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt, egyetlen nagyobb hullámban vándorolt ki, majd terjedt el Eurázsiában. Az utóbbi években azonban több, a hétfőn bejelentetthez hasonló felfedezés megkérdőjelezte ezt a feltevést.

A szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban, az al-Vuszta lelőhelyen 2016-ban talált emberi ujjperccsont korát radiometrikus módszerrel határozták meg, és eszerint legalább 85 ezer, de lehet, hogy 90 ezer éves. A 3,2 centiméteres csont egy felnőtt ember középső ujjának középső ujjperce lehet. Ez a legrégebbi Homo sapiens-kövület Afrikán kívül.

A többi hasonló lelettől eltérően ennek korát nem közvetve, a környező üledék alapján, hanem közvetlenül határozták meg, de azokkal együtt megerősíti, hogy a kivándorlás Afrikából korábban kezdődhetett és az elmúlt 100 ezer év alatt több hullámban mehetett végbe, hangsúlyozza a tanulmány társszerzője, Huw Groucutt, az Oxfordi Egyetem régésze.

Az elvándorlás és Eurázsia benépesítése sokkal összetettebb folyamat lehetett, mint azt jelenlegi tankönyveink állítják, tette hozzá a tanulmány másik társszerzője, Michael Petraglia, a német Max Planck Intézet kutatója.

A felfedezés másik újdonsága a kutatók szerint az, hogy a kivándorlás nem a Földközi-tenger partvidéke mentén történt, hanem a szárazföld belsejében. A Nefúd-sivatag, amely ma sivár homokpusztaság, annak idején dús növényzetű, állatokban bővelkedő vidék volt egy édesvizű tó mellett.