Az európai klímát meghatározó tengeráramlat utoljára több mint másfél évezreddel ezelőtt volt ilyen gyenge, és ha összeomlana, az nagyon kellemetlenül érintené Nyugat-Európát, ahol télen extrém hidegek köszöntenének be.
A legutóbbi jégkorszak során 1-3 év elég volt a hőmérséklet drámai, 5-10 Celsius-fokos lehűlésére
Mindeközben az Atlanti-óceán túlfelén is akadnának gondok, többek közt a megnövekedett tengerszinttel. A trópusokon pedig az esők esnének máshogyan.
Egy új tanulmány szerint az áramlat 15 százalékkal gyengébb, mint amilyen időszámítás szerint 400 körül volt, és ez hatalmas eltérés.
a globális fölmelegedésnek nagy szerepe van ebben
Az atlanti áramlási rendszer - melynek része a Golf-áramlat - délről visz meleg vizet az Északi-sark felé, ahol normális esetben a víz lehűl, lesüllyed, és visszacsorog dél felé. A globális felmelegedés ezt borítja föl, megakadályozva a víz lehűlését, miközben extra vizet juttat a rendszerbe a jég elolvasztásával.
Közel másfél évtizede ismert az atlanti áramlások lassulása, de a 2004 óta mért adatokat most az elmúlt másfél évezredre vonatkozó információkkal is kiegészítette a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány.
A klímamodellek nem jósolják az atlanti áramlatok leállását, de a tanulmány szerzői felteszik a kérdést, hogy vajon mennyire vagyunk biztosak abban, hogy ez valóban nem fog bekövetkezni. Ez egyike azon eseményeknek, amelynek viszonylag kicsi a valószínűsége, de óriási a következménye - írja a Guardian.
Dr David Thornalley, a University College London kutatója a munkatársaival többek közt az óceánok fenekének mintáit elemezte - a különböző rétegek eltérő szemcseméreteiből következtettek arra, hogy az adott időszakban milyen gyors volt az áramlás. Egy másik, szintén a Nature által közölt kutatómunka az elmúlt 120 évre fókuszált, és a hőmérsékleti adatokat vetette össze.
Az első tanulmány megállapította, hogy jelentős áramlati lassulás volt az 1850-es kis jégkorszak vége után, a klíma természetes változásából kifolyólag, majd ez a lassulás folytatódott a globális felmelegedés miatt. A második tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a lassulás legnagyobb része később következett be, és egyértelműen a fosszilis üzemanyagok égetésével hozható összefüggésbe.