A régészek szerint az értékes ezüstkincs a 10. század végéről származik, abból a korból, amikor a vikingek áttértek a kereszténységre. A kincseket egy 13 éves fiú, Luca Malaschnitschenko fedezte fel, amikor a  tanárával fémdetektorral kutatott kincsek után januárban. Elsőre azt hitték, hogy csak egy értéktelen alumíniumdarabot találtak, de a közelebbi megvizsgáláskor kiderült, hogy értékes ezüstpénzről van szó.

Ennek nyomán kezdtek ásatásokba a hétvégén a hatóságok egy 400 négyzetméternyi területen. Nyakláncokat és karpereceket, gyöngyöket, fibulákat, szétszakadt ékszereket, valamint 500-600, részben széttöredezett érmét találtak. Közülük több, mint 100 a legendás dán király, I. (Kékfogú) Harald uralkodásához köthető.

Ez a kincs a legnagyobb pénzlelet ebből a korból a Balti-tenger keleti térségében, ezért kiemelkedő jelentőségű

– idézi az MTI Michael Schirrene, az ásatás vezetőjét.

Becslések szerint a kincseket a 980-as évek végén áshatták el. Alig néhány kilométerrel távolabb, Hiddensee szigetén találták meg 1872-ben és 1874-ben a híres hiddensee-i aranykincset, amelyet a dán királynak, illetve közvetlen környezetének tulajdonítanak.

A vikingként született Kékfogú Harald a dán birodalom megalapítója, ő egységesítette az országot, vezette be a kereszténységet és reformokat hozott. Az uralkodó történelmi források szerint fiával, Villásszakállú Svenddel szemben elveszített Balti-tengeri csata után Pomerániába menekült. Kékfogú Harald nevét viseli ma a Bluetooth, a kis hatótávolságú rádiós kapcsolat is. Azért róla nevezték el, mert ahogy Harald egyesítette a dán, norvég és svéd törzseket, a rendszer ugyanúgy kapcsolja össze a különböző technikai eszközöket.Mint az MTI a cikk végén írja: