Az egész úgy hangzik, mintha csak egy rossz szóvicc lenne, de a tudósok tényleg azt igazolták, hogy az Uránusz fingszagú.

A Nature Astronomy című tudományos szaklap kifinomultabban fogalmazott, de mindenki tudja, hogy a bolygó légkörét uraló ammónia és hidrogénszulfid mit jelent. Az utóbbi felel a rothadt tojás és az emberi fing elviselhetetlen szagáért.

Persze a tudósok nem szagoltak bele az Uránusz légkörébe, és ezt nem is élnék túl, mert hamarabb meghalnának a mínusz 200 Celsius-fokos hidegben, vagy a 900 kilométer per órás szelek miatt. A bizonyítékokat a hawaii Gemini North 8 méteres távcsövével gyűjtötték be, az Uránuszról lepattanó napfény elemzésével. A különféle molekulák másképp nyelik el és verik vissza a fény különböző hullámhosszait, ebből lehet kiszámolni, hogy milyen anyagokkal állunk szemben.

Patrick Irwin és munkatársai az Oxford Egyetemen nem humoristaként keresik a kenyerüket, ezért nem kimondottan annak örülnek, hogy az ánusz szót magába foglaló bolygónévhez fingszagot tudtak párosítani. Sokkal inkább a tudományos eredményre fókuszáltak, hogy az Uránusz felhői egészen más összetételűek, mint amilyeneket a Jupiteren és a Szaturnuszon találunk. Azok is gázóriások, de a légkörülben az ammónia van túlsúlyban.

Nagy általánosságban a tudósok arra keresik a választ, hogy milyen körülmények határozzák meg egy-egy bolygó keletkezését, mitől lett ilyen az Uránusz, és miért más a Jupiter. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásával pedig arra is választ kaphatunk, hogy vajon mennyire lehet gyakori a Föld-szerű bolygók.