Élő sejtekben sohasem látott dns-struktúrát fedeztek fel az emberi genomban, és ezzel sikerült igazolniuk a tudósoknak, hogy a mindenki által jól ismert kettős hélixen kívül másból is áll az összetett genetikai kódunk. Ezek a formák is nagy hatással vannak a biológiai működésünkre - írja a Science Alert.

A képek alapján egy furcsa, drótból készült vállfára hasonlít a frissen felfedezett struktúra, de a kutatók jobban szeretik interkalált motívumnak nevezni ezt a genetikai komponenst (angolul: intercalated motiv, vagy i-motiv). Ezt a formát már az 1990-es években látták kutatók, de mostanáig senki sem szemlélte meg élő sejtben.

Daniel Christ és kutatócsoportja az ausztráliai Garvan Orvosi Kutatóintézetben bebizonyította, hogy az i-motiv élő emberekben is megtalálható, és ennek óriási jelentősége van, hiszen azt jelenti, hogy a struktúrának fontos szerepe van a sejtbiológiában. Ebben mostanáig nem volt biztos a tudomány, mert csak laboratóriumban észlelték az i-motivot.

Ez egyfajta csomó, amelyben a citozin (a dns összetevői közül a c betűk) nukletodbázisok egymáshoz kapcsolódnak. Ez nagy különbség a kettős hélixben tapasztalt kötésekhez képest, ott ugyanis a citozinok a guaninokhoz kötődnek.

Persze az i-motiv léte csak azoknak meglepő, akik egyenlőségjelet tesznek a kettős hélix és a dns közé. Mahdi Zeraati, a tanulmány első szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak még A-dns, Z-dns, tripla és kereszt alakú (cruciform) struktúrák is, amelyek szintén megtalálhatók a sejtjeinkben.

Még sokat kell tanulmányozni az új i-motiv struktúrát, hogy megtudjuk, mi a szerepe és a funkciója. Egyelőre annyit sejtenek a kutatók, hogy a sejt életciklusának kései szakaszában keletkezik. Elsősorban a promóter dns-szakaszban jelennek meg, amelynek a lánc átírásában van fontos szerepe.