A turisták mérgezéses esetei miatt a híreket megjárt csattanó maszlag (Datura stramonium) Közép-Amerikából származhat, hasonlóan más, hallucinogén hatású növényekhez – mint a meszkalintartalmú peyote kaktusz vagy a pszilocibingombák –, de a csattanó maszlag minden földrészre eljutott, és meg is honosodott.

A XVI. századtól kezdett elterjedni Európában, de a gyógyászati hatásait csak a XVIII. századtól kezdték el kiaknázni. A levelei füstjét asztmás betegekkel lélegeztették be, remélve, hogy jótékony hatása lesz –, hát, nem lett, de veszélyes mellékhatásokat okozott. Nem csoda, hiszen a burgonyafélék közé tartozó növény erősen mérgező.

A növény fő alkaloidjai a hioszciamin, az ebből átalakuló atropin, illetve a szkopolamin. A hatásmechanizmusukat az orvostudomány jól ismeri, mivel gyógyszereket is készítenek belőle. A felsorolt alkaloidok a Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepelnek; egy Magyarországon is forgalmazott, vényköteles altató fő hatóanyaga az atropin. Szemészeti beavatkozásoknál is használják, mivel sugárizom-bénítóként működik.

Hogy a csattanómaszlag kábítószerként is használható, azt már a navaho és csiroki indiánok is tudták, akik vallási ceremóniákon hasznosították a csattanómaszlag hallucinogén hatásait. A yaquik ugyanakkor figyelmeztettek: a virágok elszívása őrületet okozhat! Ennél egy kicsit tovább vitték a dolgot a haiti bennszülöttek akik zombiuborkának nevezték a növényt, ugyanis a haiti vudu papok zombik gyártásához használták a szert. (A vudu zombigyártás etnológiájával ez a cikk foglalkozott részletesen.)

Az angol becenevekből sejthető, hogy a csattanómaszlag félelmetes növény. Hívták devil's snare-nek (az ördög pengéje), hell's bellnek (pokolharang), locoweednek (bolondfű), devil's cucumbernek (ördöguborka) – hát egyik sem az a vevőcsalogató márkanév, amiért a rekreációs fogyasztók azonnal tárcsázzák a dealerüket! És tényleg: csakugyan nincs semmi vonzó az émelygéssel és hányással kísért, több óráig tartó kontrollálhatatlan hallucinációban.

Hogy a maszlag mennyire mérgező és kábítószerként mennyire potens, az a növény típusától, korától, az időjárástól és a termőterület jellegétől is függ, de már egészen kis mennyiség is hatásos lehet belőle. A hatóanyag egészségügyi határértéke felnőtteknél 10, csecsemőknél 1 mikrogramm; a maszlaggal szennyezett növényből ennyi még nem okoz érzékelhető elváltozást.

A növénynek általában a levelét, illetve a magjait fogyasztják; ezekben a legmagasabb az alkaloidák koncentrációja. 4-5 grammnyi levélből készült főzet mérgezést okoz; 15-20 mag elfogyasztása megölhet egy gyereket. Felnőtteknél a fogyasztás általában delíriumhoz vezet, amit érzékcsalódások kísérnek; felléphet szélsőségesen magas láz, szapora szívverés (tachikardia), illetve erős pupillatágulás, ami extrém fényérzékenységhez vezethet. Ez napokig is eltarthat, de a fogyasztók személyes beszámolói nem teszik túl vonzó élménnyé a maszlagozást.

Ami azt illeti, ehhez nem is muszáj szándékos drogfogyasztást elkövetni. A növény már úgy is kifejtheti a mérgező hatását, hogy a fő hatóanyagai szerves műtrágyába keverednek, és a talajon keresztül felszívódnak más növényekbe. Vagy úgy, hogy a gyanútlan turisták beülnek gulyáslevest kanalazni egy budapesti étterembe.