Amerikai kognitív kutatók egy kis átveréssel olyan tesztet készítettek, ami aztán napok alatt végigpörgött a neten. Bár a kitoltők azt hitték, egy dialektusvizsgálatról van szó, a kutatók valójában arra voltak kíváncsiak, hány éves korig tart az a kritikus időszak, amíg az agy igazán képes magába szívni egy idegen nyelvet. Az eredmény őket is meglepte.
A kutatók mellett a nyelvtanárok és a nyelvtanulók is saját tapasztalatból tudják, hogy mennyivel nehezebb valóban elsajátítani egy idegen nyelvet egy bizonyos életkor fölött. A kiejtés, a nyelvtani struktúrák természetessége, a kifejezések valahogy nem akarnak úgy beépülni, ahogy szeretnénk, és ahogy esetleg egy néhány éves gyereknek idegen környezetben látszólag erőlködés nélkül megvan.
A kérdés, hogy meddig tart az a gyakran csak „kritikus periódusnak” hívott időszak, amíg egy második nyelv elsajátítása igazán jól megy. Erről több feltevés is létezik, van, aki azt mondja, már öt éves kor fölött romlanak a képességek. Más a pubertáskor környékére teszi a változást. Külön probléma, hogy a nyelvtanulás laboratóriumi körülmények között nehezen modellezhető; míg ott gyakran a felnőttek tudnak jobban teljesíteni, a valóságban, főleg az osztálytermen kívüli, természetes nyelvtanulás esetén a gyerekek behozhatatlan előnyben vannak.
A problémát egy MIT-s egyetemi kutatás kiötlői most egy online kitölthető gyorsteszttel igyekeztek orvosolni. A kitöltők nyelvi kompetenciáira voltak kíváncsiak, arra, hogy a nem angol anyanyelvűek mennyire érzik azokat az időnként csak nüansznyi különbségeket a helyes/helytelen mondatok között, amelyek egy született angolszásznak többnyire természetesek. Mivel a pontosabb adatelemzéshez sok adatra volt szükségük, egy olyan virális tesztet akartak csinálni, amit a neten aztán sokan szíveen megosztanak – ez bőven bejött, több mint 600 ezren válaszoltak végül a kérdésekre. Hogy a tökélyre törekvés ne befolyásolja túlzottan a kitöltőket, nem árulták el a teszt valódi célját, ehelyett azt mondták, hogy a Which English? címet kapó teszt az angol különböző dialektusait azonosítja – a teszt végén azonban arra is rákérdeztek, hogy a kitöltő hány évig, mennyi idős korától és milyen körülmények között tanult angolul.
Nos, a válaszok kiértékelése után az MIT kognitív nyelvészei némileg meglepő eredményt kaptak: eszerint „a kritikus periódus”, a nyelvtanulás szempontjából igazán hatékony gyerekkori időablak, jóval tovább van nyitva, mint azt általában gondolni szokás.
Az eredmények szerint egészen 17-18 éves korig nagyon hatékony az elme az idegennyelv-tanulásban.
A hanyatlás csak ezután kezdődik, nagyjából akkor, amit a felnőttkor kezdetének szoktak gondolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tökéletes angolhoz elég mondjuk elkezdeni a nyelvet középiskolában. Bár az elme még ekkor is nagyon fogékony, az említett időablak csukódása már közel van, így egyszerűen nem marad elég idő az igazán fluent elsajátításhoz.
Ha azt szeretnénk, hogy a gyerek egyszer majd akár úgy tudjon megszólalni, mint egy anyanyelvi beszélő, legkésőbb tíz éves korban el kell kezdeni a nyelvtanulást.
Ha az angol nyelvtant anyanyelvi szinten akarod elsajátítani, 10 éves kor körül el kell kezdeni. Azok között nem látunk nagy különbséget, akiknek ez az anyanyelve és akik csak tíz évesen kezdik, de ezután már egyértelmű a hanyatlás
– kommentálta saját eredményeit az egyik kutató, Joshua Hartshorne. Hogy pontosan miért kezdenek idővel romlani a nyelvtanulási képeségek, még ma sem világos teljesen – biológiai és kulturális-társadalmi okok egyaránt szerepet játszhatnak benne.