A felfedezés a debreceni Déri Múzeum régészeié. A leletekre múlt csütörtökön egy gázvezeték nyomvonalán végzett régészeti feltárás közben bukkantak Derecske és Konyár között. A tudományos vizsgálatuk csak ezután kezdődik – idézi Dani Jánost, a múzeum igazgatóhelyettesét az MTI.

A sírban egy férfi, egy nő, egy 10-14 év körüli és egy 1,5-2 éves gyerek csontvázára bukkantak. A holttesteket a római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással temették el. A szakember szerint a családi temetés maga is szokatlan abban a korban, de az mindenképpen, hogy a csontvázak mellett egy egész erszény római ezüstpénzt is találtak. Az elsődleges vizsgálatok alapján a leletek a rámai császárság idejéből a 3. század környékéről származhatnak.

Első pillantásra egy olyan, szokványos bolygatott szarmata temetkezésre bukkantak, amelyben az eltemetett egyén csontjai rendezetlenül, nem anatómiai rendben helyezkedtek el – mondta Mester Péter ásatásvezető régész a részletekről. A nem mindennapi leletegyüttes azután bontakozott ki a kutatók előtt, hogy az ásatáson dolgozó egyik munkatársuk folytatta a terület feltárását. Hamarosan napvilágra került egy második eltemetett felnőtt, egy férfi koponyája, egy ezüstfibula és a római ezüstdénárokból álló éremegyüttes. Miután kiderült, hogy két gyermeket is eltemettek a felnőttek mellett, világossá vált, hogy feltehetően egy családi temetkezéssel állunk szemben – magyarázta Mester Péter.

A síregyüttest nemcsak a szarmatáknál nem mindennapos többes (családi) temetkezés rítusa teszi rendkívül különlegessé, hanem a sírba helyezett, minimum 18 darabból álló ezüst pénzérme-együttes, amelyet eredetileg egy kis, talán textil erszényben tehettek az elhunytak mellé. Az antropológiai és egyéb természettudományos vizsgálatok, a pénzlelet pontos numizmatikai meghatározása segítheti a különös családi temetkezés titkainak felderítését, valamint az akkor lezajlott történeti események részletes megismerését – mondta az ásatás vezetője.