A modellembriók annyira hasonlítottak a természetes embriókhoz, hogy beágyazódtak egy nőstény egér méhének nyálkahártyájába, terhességet, az embrió növekedését eredményezve. Ez először történt meg ilyen embriókísérletekben. Ez a gyökeresen új módszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a szakemberek megérthessék az élet első és rejtett folyamatait, a meddőség problémáit és a betegségek embrionális eredetét.

A Maastrichti Egyetem tudósai Nicolas Rivron vezetésével folyt kutatásának eredményeit a Nature-ben ismertették. Az őssejt használatával elért tudományos áttörés nem az emberek vagy állatok klónozását célozza, hanem elsősorban annak megértését, miért végződik vetéléssel számos terhesség a korai időszakban. A folyamat kutatása az emberi termékenység tanulmányozását segítheti – írja a BBC News alapján az MTI.

Sok vetélés történik még azelőtt, hogy a nők tudatában lennének a terhességüknek, amikor a megtermékenyített petesejtnek nem sikerül beágyazódnia a méhbe. Ennek még nem teljesen ismert az oka, valószínűleg a növekvő embrióhoz köthető rendellenességek okozzák. A korai embriófejlődés tanulmányozása bonyolult tudományosan és etikailag is. A hímivarsejt és petesejt helyett őssejtek használatával életre hívott modellembriók azonban bőséges készletet teremtenek a tudományos kutatások számára.

A holland kutatók kétfajta egér őssejtet használtak fel. A folyamat tanulmányozása közben megfigyelték, hogy „az embrionális sejtek azok, amelyek a placentasejteket arra utasítják, hogyan formálódjanak és beágyazódjanak a méhbe. A molekuláris párbeszéd megértésével megnyitottuk az utat a meddőség, a termékenység vagy az embrióban lévő rendellenességek okozta felnőtt betegségek – mint a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek – problémáinak megoldása előtt” – idézte a Maastrichti Egyetem közleménye Nicolas Rivront.