Az Akadémia nem egyes tudományos tételek mellett áll ki, nincs „hivatalos véleménye” tudományos kérdésekről. Az Akadémia a tudományos módszer mellett áll ki. Nem azt állítjuk, hogy egy növény kivonata hatástalan – de elvárjuk, hogy mielőtt a hatásosságát hirdetnék, ugyanolyan szigorú vizsgálaton menjen át, mint a törzskönyvezett gyógyszerek. Nem állítjuk, hogy a magyarság finnugor, török, vagy akár sumér eredetű, de azt elvárjuk, hogy a magyarság őstörténetére vonatkozó kérdések tudományos pontossággal legyenek feltéve

– mondta Lovász László elnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. közgyűlésén.

Lovász szerint az Akadémiának és maguknak a tudósoknak is felelősségük van a tudomány képviseletében és népszerűsítésében. Pláne, hogy több aggasztó jelenség is elharapózott az elnök szerint az utóbbi időben: egyre terjednek az áltudományok és a kuruzslás, miközben a diákok érdeklődése csökken a tudományok iránt, az innováció nem pörög eléggé, és munkaerőhiány a természettudományos és technológiai tudást igénylő területeken.

Az Akadémia igyekszik is tenni ezek ellen, Lovász kiemelte például a Magyar Tudomány Ünnepe éves rendezvénysorozatának sikerét – és bejelentette az áltudományok elleni küzdelem legújabb fegyverét: egy kifejezetten tudománynépszerűsítésre és ismeretterjesztésre szánt új oldalt, a tudomany.hu-t. Ezt elsősorban tanároknak és újságíróknak, illetve a laikus érdeklődőknek ajánlják, hogy legyen egy megbízható, mégis érthető forrás a mindennapjainkban felmerülő (ál)tudományos témák helyretételéhez. Az első cikk az oltásellenességről szól, és a tervek szerint havonta egy hasonlóan aktuális témát járnak körbe.

Felelősség, bizalom, és rengeteg tennivaló

Beszámolójában Lovász több szempontból is körbejárta a tudósok felelősségét. Az áltudományok elleni küzdelem mellett például arról is beszélt, hogy fontos feladatuk, hogy részt vegyenek a világ nagy változásainak megértésében, ezek hatásainak, veszélyeinek feltérképezésében. Példaként említette a mesterséges intelligenciát:

Természettudósoknak, élettudósoknak, valamint társadalom- és bölcsészettudósoknak együtt kell elébe mennünk a szükségképpen felvetődő súlyos társadalmi, biztonsági, egészségügyi problémáknak. Nehogy 40 év múlva ébredjünk rá, hogy azt reméltük, minden szebb és jobb lesz a mesterséges intelligencia által, de igazából csak más formában térnek vissza a gondok, félelmetesebben, mint valaha!

Az Akadémiának azonban jóval földhözragadtabb kihívásokkal is szembe kell néznie. Ilyenek többek között:

• A bizalom hiányából fakadó bürokratikus akadályok nehezítik a tudományos munkát: a tudományfinanszírozás és a külföldi kutatók alkalmazásának nehézségein javítani kell a jövőben.
• A tudományos publikációk jelenlegi rendje fenntarthatatlan, amiben a kutatóknak is van felelősségük, és vár elindult a változás, még nem látni, hogyan fog lefolyni.
• Fontos a fiatal, illetve a női kutatók lehetőségeinek szélesítése, a bevonásuk a tudományos élet irányításába.

Az elnök külön kiemelte a kormánnyal – ezen belül elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával – való együttműködést, amelyet alapvetően eredményesnek ítélt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek az együttműködésnek "ambiciózus, de reális, hosszú távú célkitűzése" úgy hangzik: "Magyarország legyen a régió tudományos központja!". Ehhez pedig sok még a tennivaló az Akadémia, a tudósközösség és a politika részéről is. Néhány tennivalót is kiemelt:

• az MTA székházának felújítása;
• egy kongresszusi központ építése;
• a kutatóegyetemek helyzetének javítása;
• Magyarország vonzóbbá tétele a külföldi kutatók számára mind az anyagi feltételek javítása, mind a bürokratikus kötöttségek csökkentése révén;
• a nemzetközi kapcsolatok továbbépítése.