Az álhírek a kevésbé átlátható társadalmakban gyorsabban terjednek. Ennek a hierarchikus rendszereket építő vezetők akár örülhetnek is, de a tekintélyelvűség leépítésének éppen a tudományos eredmények álhírekkel szembeni térnyerése a leghatékonyabb eszköze – idézi a Qubit a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete által szervezett pénteki konferenciáról szóló beszámolójában Sipos Júliát, a BCE tudománykommunikációs referensét.

Velics Gabriella szociológus arról beszélt, hogy a magyar felsőoktatásban a kommunikáció szakos hallgatók még mindig egy 1965-ös kritériumrendszer alapján tanulják, mitől fontos egy hír, holott a klasszikus hírérték ma már nem feltétlenül elég, hogy a sajtó figyelmét felkeltsék a fontos tudományos eredmények.

A tálalásban olyan praktikák segíthetnek, ha az adott eredményt meglepetésként, esetleg véletlen felfedezésként tálalják; ha pozitív asszociációkat kelt (például gyógyít valamit); nem árt az se, ha egy tudóscelebbel adható el; illetve jól osztható a közösségi médiában. Nem ártana az sem, ha a kutatók saját felelősségüknek is éreznék az eredményeik tolmácsolását a szélesebb közönségnek, de ez manapság gyakran inkább nyűgként élik meg. Ferenc Viktória nyelvész szerint ezt maga az intézményrendszer se motiválja, mert amíg a szakcikkeket díjazza, az ismeretterjesztést jóval kevésbé.

A konferencián előadott Fábri György, az ELTE társadalmi kommunikáció kutatócsoportjának vezetője is, aki ismertette a magyarok tudományos ismereteiről szóló felmérését. Az eredményei arról tanúskodnak, hogy nagyon sok tennivaló van még az ismeretterjesztés és tudománynépszerűsítés terén: Magyarországon például 800 ezer ember úgy tudja, a Nap kering a Föld körül – írja a Qubit. További részletek a lap beszámolójában olvashatók.

Az tudósok ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő tevékenységének fontosságát Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is kiemelte az MTA hétfői közgyűlésén tartott beszédében, amelyben egyúttal bejelentette az áltudományok elleni küzdelem legújabb akadémiai fegyverét: egy kifejezetten ennek a célnak szentelt új oldalt, a tudomany.hu-t.