Úgy tűnik, valahol a világban egy vagy több cég is megsérti az 1987-es montreali nemzetközi egyezményt, ami a freon gyártását tiltja az ózon és a légkör védelme érdekében. A freon (avagy fluor-triklórmetán, Freon-11, CFC-11 vagy R-11) egy klórozott-fluorozott szénhidrogén vegyület, amit 1987 előtt nagy mennyiségben gyártottak és rengeteg célra használtak, hogy csak két nagyon gyakori alkalmazást említsünk: dezodorok hajtógáza és hűtőgépek töltőgáza is leginkább freon volt. Egészen addig, míg a tudósok rá nem jöttek, hogy a freonnak – és a hozzá hasonló halogénezett szénhidrogén gázoknak – kiemelkedő szerepe van az üvegházhatás kialakulásában és az ózonréteg roncsolásában.

Az 1987-es tiltó nemzetközi egyezménynek jó hatása volt, folyamatosan csökkent a légkörben a CFC-gázok mennyisége - egészen mostanáig. Egy a Nature-ben megjelent friss tanulmány eredményei villámgyorsan végigsöpörtek a szaksajtóban és a tudományos lapokban: az előrevetített éve csökkenés üteme nem úgy alakul ahogy kellene, sőt, kifejezett emelkedés mérhető a légkörben.

Az új tanulmányban a NOAA (az amerikai óceán és légkörkutató hivatal, National Oceanic and Atmospheric Administration) kutatói kongatták meg a vészharangot. A jelenséget okozhatná az is, hogy öreg, kidobott hűtőgépek ezreiből, tízezreiből, vagy lerombol régi épületek klímarendszereiből szivárog az egykori kompressziós hűtőközeg, de a kutatók szerint ennek a freonforrásnak már leszálló ágban kellene lennie, nem okozhatna emelkedő tendenciát.

A kutatók időjárási és klímamodellek segítségével arra jutottak, hogy a legvalószínűbb magyarázat az emberi tényező. Az elemzett adatok arra utalnak, hogy valószínűleg Kelet-Ázsiában vannak olyan vegyipari üzemek, amik ismét freont gyártanak, a nemzetközi tiltóegyezményt megszegve.

A nyolcvanas években évi 350 000 tonna ózongyilkos freon került emberi közreműködéssel a légkörbe, ez a montreali egyezménynek hála a 2000-es évek elejére 54 000 tonnára csökkent. A kutatók szerint évi az 6500-13 000 tonnával megnövelt ázsiai kibocsátás pont elég sok ahhoz, hogy a most tapasztalt rossz irányba fordítsa a trendet.

Mivel érzékeny nemzetközi diplomáciai kérdésről van szó, a kutatók nagyon óvatosan fogalmaztak, nem nevezve meg egyetlen országot sem tanulmányukban, noha a ténylegesen szóba jöhető államok listája elég rövid.

Nyitókép: több ezer freonos hűtő egy londoni hulladékfeldolgozó lerakatban az ezredforduló környékén (Photofusion/UIG via Getty Images Hungary)