Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt délben sarki fény látható a bolygón, ami elsősorban azért érdekes, mert a korábbi kutatások alapján az sem volt biztos, hogy egyáltalán kialakulhat a jelenség a bolygó nappali oldalán – írja az MTI.
A Földön ugyebár akkor jelentkezik sarki fény, amikor a Napon napkitörések keletkeznek, és az ebből származó mágneses mező töltött részecskéinek egy része a mágneses pólusok körüli tartományban bejut a Föld légkörébe. Ezek a részecskék a légkör atomjaival ütköznek, ionizálják és gerjesztik azokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba.
Hasonló folyamat figyelhető meg a Vénuszon, a Marson, a Jupiteren, a Szaturnuszon és az Uránuszon is, a Szaturnusz esetében most a bolygó kerül 13 évig keringő Cassini űrszonda adatait vizsgálták, különös tekintettel azokra, melyek több információt szolgáltatnak a bolygó mágneses rekonnekcióiról.
Ez az a folyamat, melynek során a mágneses energia részecskeenergiává alakul, a korábbi kutatások azonban eltérő dolgokra találtak bizonyítékokat. Az egyik magyarázat szerint
A most megjelent tanulmányban ugyanakkor bizonyítékot találtak arra, hogy igenis léteznek rekonnekciók délben a magnetodiszken, ami a Szaturnusz nagy tengelyforgási sebességének köszönhető. A sebesség hatására valószínűleg kellően elvékonyodik a magnetodiszk, így létrejön a sarki fény.
A tudósok szerint elképzelhető, hogy más bolygókon is lehetnek olyan sarki fények, amiket csak azért nem vettek észre, mert a bolygó forgási sebességét nem kalkulálták bele a számításokba, emellett pedig a Jupiterből érkező megmagyarázhatatlan pulzálás mögött is ez a folyamat állhat.