Nagy bejelentést tett a NASA csütörtök este: a Curiosity marsjáró a Mars kőzeteit és atmoszféráját vizsgálva szerves vegyületekre és metánra bukkant. Ez persze nem jelenti azt, hogy szerves élet nyomaira bukkantak a bolygón, csak azt, hogy egyszer régen, akár adottak is lehettek a feltételek bizonyos primitív életformák kialakulásához.
A szént tartalmazó szerves vegyületek 3,5 millió évesek, írja a Gizmodo.com, és tartalmaznak hidrogént, talán még oxigént és egyéb elemeket is. Az ilyen vegyületeket általában az élethez szokták kötni, de szerves vegyületek maguktól is kialakulhatnak pusztán kémiai reakciók eredményeképp. Nem véletlenül mondják azt a tudósok, hogy az eredmények alapján sokkal inkább a kémia, mintsem a biológia stádiumában vagyunk.
Bár ettől függetlenül ez hatalmas eredmény, ami arra ösztönzi a tudósokat, hogy folytassák a kutatást a marsi élet után.
Ami pedig a metánt illeti: vannak olyan földalatti baktériumok, amik metánt fogyasztanak, illetve a Földön a légtérbe jutó metán nagyon nagy részét a haszonállatok állítják elő szellentés formájában (a földi metán 95 százaléka biológiai eredetű). Mivel a Mars felszíne legjobb tudásunk szerint alkalmatlan az élet kialakulásához, és földalatti baktériumokat sem sikerült még találni, így a metánt is a kémiával lehet magyarázni. Vélhetően víz és a kőzetek közti reakciók eredménye.
A Curiosity 2012 augusztusában landolt a Marson, azóta pedig folyamatosan gyűjti az adatokat.