Technikainak látszó, de valójában a magyar tudomány finanszírozásának lényegét érintő változásra bukkantunk a kormány költségvetési tervezetében. Az MTI semmitmondó közleményében ezzel kapcsolatban csak egy olyan mondat szerepel, amelynek jelentőségét valószínűleg még az érintettek mindegyike sem látja át elsőre: eszerint „az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetben az MTA kutatóhálózatának támogatására 20,1 milliárd forint szerepel", és még néhány további előirányzatról lehet olvasni.

Ez alapján akár úgy is tűnhetne, hogy a frissen létrehozott Palkovics-minisztérium extra forrásokat biztosít a magyar tudománynak, végre elkezd jönni az a pluszpénz, amiről idáig inkább csak a politikai szövegekben volt szó, a valóságban a magyar tudomány kritikusan alulfinanszírozott maradt európai viszonylatban az ellentétes ígéretek ellenére is.

Kicsit közelebbről megnézve azonban kiderül, hogy

Idáig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek finanszírozása nagyrészt közvetlen költségvetési támogatásból ment, innen kaptak évi durván 40 milliárd forintot, amit aztán a tudomány képviselői, irányítói lényegében maguk osztottak el különféle paraméterek alapján. Ha a mostani tervezet átmegy, ezentúl a pénz nagyobb része az újonnan felállított Innovációs és Technológiai Minisztériumtól fog érkezni, ami alapvető változást jelent.

Mi is írtunk róla, hogy a választás után bejött sok tudós jóslata/félelme, és az idáig viszonylag pozitívan megítélt tudománypolitikai rendszert az új kormányban alapvetően átalakítják. Ez egy személyi változásról szóló hírből derült ki: az eddigi tényleges irányító Pálinkás Józsefet leváltják az NKFIH éléről. Az NKFIH a  Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nevű intézményt takarja, melynek a legfontosabb szerepe van a magyar kutatási programok és úgy általában a hazai tudomány finanszírozásában.

Pálinkás, aki az első Orbán-kormányban oktatási miniszter, majd az MTA elnöke volt, sokak szemében amolyan jó királya volt az utóbbi években a magyar tudománynak: létrehozott egy erősen központosított, abszolutisztikus rendszert, mely ugyanakkor alapvetően szakmai alapon hozta meg a döntéseit, és kiépített egy, a korábbiaknál hatékonyabb szisztémát. Ez a rendszer azonban nagyon az ő személyére volt szabva, ezért sokan tartottak attól, hogy ha ő már nem lesz, szakmai garanciális elemek sem nagyon maradnak a rendszerben.

Pálinkás leváltása, az új minisztérium felállítása, a korábbi oktatási államtitkár Palkovics László kinevezése mind arra mutatott, hogy ezentúl ő lesz a kormány fő tudománypolitikusa. A mostani költségvetési tervezet végül is tökéletesen passzol ebbe a képletbe, de egy lényegi különbséggel: ezúttal nem Pálinkás jogköreinek átvételéről van szó, hanem az idáig mindannyiuktól alapvetően független Magyar Tudományos Akadémia pénzügyi kontrolljáról.

Az MTA kutatóintézetei azért igazán fontosak, mert az egyetemi szféra mellett és előtt ezek a centrumai a tényleges kutatási tevékenységnek Magyarországon. A tudomány sokat hangoztatott függetlensége idáig lényegében megmaradt, most azonban nem látni, hogy egy közvetlen minisztériumi finanszírozás ezt hogyan érintené. Nem tudni, hogy a minisztérium milyen elvek mentén osztaná szét a beígért pénzt, mit várna ezért cserébe, és mondjuk ott döntenének-e arról, hogy melyik kutatóintézet mennyit kap, vagy ezt a kérdést nagyjából delegálnák az MTA-hoz.

Annak idején, amikor Pálinkáshoz lett a magyar kutatási rendszer ura, szintén  sokan   féltették a kutatások függetlenségét, aztán a többség inkább pozitívan csalódott. Elvileg simán elképzelhető, hogy Palkovics, aki oktatási államtitkárként a magyar kormányátlaghoz képest egyébként legalább a retorikájában viszonylag nyitott volt a párbeszédre, szintén nem túlságosan élne vissza az intézményi hatalmával. Az azonban biztosnak tűnik, hogy ebben az új rendszerben az MTA kiszolgáltatottabb, függőbb helyzetű lenne a kormánytól.

Meg nem erősített információink szerint az érintettek a magyar kormánytól csak kedden kapták meg „véleményezésre” az új tervezetet, annak áttanulmányozására, saját álláspontjuk kialakítására és formába öntésére egy szűk órájuk volt. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire kíván a politika a jövőben érdemi dialógust folytatni a tudomány képviselőivel, olyan sokra ez alapján nem érdemes számítani.

 FRISSÍTÉS

A költségvetési tervezet miatt péntekre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ezt az MTA Kommunikációs Főosztálya is megerősítette nekünk, hozzátéve, hogy az ülésen „várhatóan részt vesz Palkovics miniszter úr is, azt követően pedig az MTA elnöksége közleményt ad ki”.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Lovász László az MTA elnöke érkezik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. rendes közgyűlésére az MTA dísztermében 2016. május 2-án.- f otó: Koszticsák Szilárd / MTI)