Az Ausztráliában honos kacsacsőrű emlős egy hormonja segítheti a 2-es típusú cukorbetegség kezelését - állítja egy német professzor. Frank Grützner évekkel ezelőtt helyezte át a székhelyét az ausztráliai Adelaide-i Egyetemre, hogy alaposabban tanulmányozhassa a részleges vízi életmódot folytató, furcsa külsejű tojásrakó emlőst.

Grützner és csapata laboratóriumi körülmények között előállította a kacsacsőrű emlős egy hormonját, ami furcsamód nem csak az állat beleiben termelődik, hogy a vércukorszintjét szabályozza, hanem a mérgében is fellelhető.

Az emberek és az állatok beleiben egyaránt megtalálható glukagonszerű-peptid-1 (GLP-1) nevű hormon serkenti az inzulintermelést, ezzel csökkentve a vércukorszintet. A GLP-1 azonban percek alatt lebomlik az ember szervezetében. A cukorbetegséggel küzdőknél a GLP-1 rövid stimulusa nem elég a megfelelő vércukorszint fenntartásához, így olyan kezelésre van szükség, ami az érintett hormon hosszabb életű változatát kínálja, ezáltal lehetővé téve a hosszabb ideig tartó inzulintermelést.

Grützner és csapata felfedezte, hogy a kacsacsőrű emlős GLP-1 hormonja olyan drasztikus változásokon ment keresztül, amik ellenállóvá tették az embereknél megfigyelhető gyors lebomlással szemben. Az állat genetikai térképének alapos elemzésével a kutatók megállapították, hogy egyfajta molekuláris háború zajlik az állat beleiben és mérgében is termelődő GLP-1 különböző funkciói között.

A kelet-ausztráliai folyókban honos kacsacsőrű emlősök hímjeinek hátsó lábán sarkantyúk találhatóak, amelyekhez méregmirigyek csatlakoznak. Az állatok a párzási időszakban a nőstényekért vívott harcban használják a sarkantyúkat; a méreg elég erős ahhoz, hogy megöljön egy kutyát.

A kutatók szerint a méregben való jelenléte miatt a kacsacsőrű emlős GLP-1 hormonja stabilabbá vált, így a hormon hosszabb ideig serkentheti az inzulintermelést. Ez a 2-es típusú cukorbetegség egy újfajta kezelésének lehetőségét kínálja. A cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek egyike ugyancsak a GLP-1 egyik változata, ami a mexikói mérgesgyíkféle, a gila, azaz viperagyík (Heloderma suspectum) nyálmirigyeiben található.

Grützner és csapata azt tervezik, hogy a hormon mesterséges változatának előállítása után befecskendezik azt egy cukorbeteg egér szervezetébe.

(MTI)