A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az ELTE mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során új baktériumfajt izoláltak, és írtak le Rhizobium aquaticum néven.

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tónál. Az ökológiai mérnök szakos hallgatók dr. Máthé István oktató vezetésével eddig 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján. Ezek közül több baktérium törzs a tudomány számára eddig ismeretlen új faj képviselője.

A új baktériumfaj felfedezését Felföldi Tamás mikrobiológus irányította, az eredményeket rangos tudományos folyóiratban közölték. A baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta. A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek, főként a növények gyökérzónájában, csak néhány faj került elő vizes környezetből. Az „aquaticum” azaz „vízi eredetű” fajnév arra utal, hogy és ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel – bab, szója, lucerna, lóhere, ilyesmi) alakítanak ki szimbiotikus kapcsolatot: képesek megkötni és ammóniává alakítani a nitrogént, segítve a növények nitrogénnel való ellátását. Ez egyébként egész hasonló mechanizmus, mint a műtrágyagyártásé: a marosvásárhelyi vegyi üzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből aztán műtrágyát állítanak elő.

A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérjebontó képességgel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgásában, a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában.

A DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag. Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője („faja”) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz” tartozik

– mondta dr. Máthé István, a Sapientia mikrobiológus oktatója.