Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik

– írja a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete a közleményében, amely még tavaly decemberben készült, de csak most adta ki teljes terjedelmében az MTA.

Na de miért kell egyáltalán kimondania az Akadémiának, hogy a székelység a magyar nemzet része, ha ez ilyen egyértelmű? Azért, mert tavaly júniusban egy magánszemély hivatalosan kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) a székely népcsoport honos népcsoporttá nyilvánítását – és meglepő módon az NVB hozzá is járult a kezdeményezést támogatók aláírásának gyűjtéséhez.

A radikális székelyek egy csoportja által áhított honos népcsoporti státusz azt jelentené, hogy a székelység a románokhoz, cigányokhoz, örményekhez hasonlóan magyarországi nemzetiségként nyerne elismerést – ami már csak azért is különös elképzelés, mert az előbbiektől eltérően a székelyek nem is Magyarország területén élnek. A fura ötlettel és a kezdeményezőivel az egy évvel ezelőtti cikkünkben részletesen is foglalkoztunk.

Összességében a mai székely azonosságtudat jóval inkább egy olyan sajátos területi-közösségi identitás, amely a magyar nemzet részeként, de azon belül jól elkülöníthetően regionálisan határozza meg önmagát. A magyarországi nemzetiségként való hivatalos elismertetés objektív és törvényi feltételei tehát nem állnak fent

– állapítja meg az illetékes akadémiai intézet a részletes indoklása végén. A teljes szöveg itt olvasható.

Érdekesség, hogy a radikális székely kezdeményezésnek végső soron sikerült nemzeti egységet kovácsolnia, hiszen a kérdésről az Akadémia és Semjén Zsolt is ugyanazt gondolja.