Kínában talált ősi tárgyi leletek szerint az emberek elődei hamarabb hagyhatták el Afrikát, "az emberiség bölcsőjét", mint azt korábban gondolták - írja az MTI.

A Nature szerdai kiadásának egy tanulmánya szerint a Kínai Tudományos Akadémia tagja, Csaojü Csu professzor által vezetett régészcsoport a korai pleisztocén korból származó számos kőszerszámot talált Sangcsenben, a Kínai Lösz-fennsíkon. A legősibb szerszám 2,12 millió évvel ezelőtti lehet, vagyis 270 ezer évvel régebbről származik, mint azok az 1,85 millió évvel ezelőtti leletek, csontvázmaradványok és kőszerszámok, amelyeket a grúziai Dmanisziban találtak, és amelyeket eddig az Afrikán kívüli emberi élet legkorábbi bizonyítékainak tartottak.

"Még várat magára, hogy a kőeszközökkel kapcsolatba hozható homininek fosszíliáit is megtaláljuk Sangcsenben, ezért még nem tisztázott, hogy kik készítették ezeket az eszközöket, de beszélhetünk egy nagyon primitív homininféléről" 

A hominin az emberelődök hominidae alcsaládjába tartozó törzs, az evolúciós családfa szerint ennek leszármazottja a homo faj. 

A Kínai Lösz-fennsík 270 ezer négyzetkilométeren terül el. A tanulmány szerint mintegy 80 kőeszközt találtak túlnyomórészt a fosszilizálódott talaj 11 különböző rétegében, amelyeket a meleg és nedves klíma alakított. A leletek között vannak marokkövek, kőbalták, szilánkok, kaparók, hegyek, fúrók, ősi kőszerszámok bizonyítékai. 16 további tárgyat a lösz további hat, hidegebb és szárazabb klímában alakult rétegében találtak meg.

A 17 különböző réteg és a fosszilis talaj csaknem egymillió év alatt formálódott ki. A leletek arra utalnak, hogy az emberek elődei különböző klimatikus korszakokban népesítették be a Lösz-fennsíkot az 1,2 millió - 2,12 millió évvel ezelőtti időszakban - állítja a tanulmány.

"A felfedezésünk azt jelenti, hogy újra kell értékelni, hogy mikor hagyták el a korai emberek Afrikát" - jelentette ki a kutatásban részt vevő Robin Dennell professzor, az Exeteri Egyetem tudósa. 

Michael Petraglia, a jénai Max Planck Intézet régésze, aki nem vett részt a kutatásban, szintén úgy vélte, hogy a felfedezés alapján az emberek elődei sokkal korábban vándoroltak ki Afrikából, mint valaha gondolták. Nagyon sok idővel azelőtt, hogy a Homo sapiens egyáltalán megjelent volna a Földön.

Egyes tudósok azonban óvatosságra intenek a felfedezéssel kapcsolatban. Geoffrey Pope, a New Jersey-i William Paterson Egyetem antropológusa szkeptikus. Szerinte nem változtat túl sok mindenen a felfedezés. Mint magyarázta: néha a természet is képes úgy formálni a kődarabokat, hogy az kézzel megmunkáltnak tűnik. 

A New York-i Stony Brook Egyetem archeológusa, Sonia Harmand szerint viszont a lelet feltalálásának helye lehet "a világ egyik legfontosabb archeológiai helyszíne".