Index Vakbarát Hírportál

Űrszondát küld a Naphoz a NASA

2018. július 24., kedd 09:34

A NASA egy autó méretű űrszondát juttatna a Nap közelébe, amivel olyan közelről vizsgálhatnák a csillagot, mint még soha.

A Parker Solar Probe nevű szondát augusztus 6-án indítják útnak egy Delta IV Heavy hordozórakétával, a floridai Cape Canaveralról. A szonda berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínét. Hétszer közelebb jut a csillaghoz, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.)

A Nap légköre folyamatosan mágneses anyagot bocsát ki, ami a Plútó mögötti területekig beburkolja a Naprendszert. A mágneses energia tekercsei fény- és részecskesugárzás kíséretében törhetnek fel, és az űrön áthaladva ideiglenesen zavarokat okozhatnak a Föld légkörében, akadályozva a rádió- és kommunikációs jeleket a bolygó közelében. Az eredetük megértéséhez a Nap pontosabb megismerése jelentheti a kulcsot.

A Parker Solar Probe számos műszert szállít, amikkel a NASA kutatói közvetve és közvetlenül vizsgálják a Napot. Az egyik cél a napszél gyorsulásának megfejtése; a másik annak a feltárása, hogy miért ilyen magas a napkorona hőmérséklete.

Az űrhajó tervezésénél a csúcstechnológiás hőpajzs volt az egyik legfontosabb fejlesztés. A hőpajzs egy szén-szén kompozitokból álló réteg, amik csaknem 115 centiméter vastag, 97 százalékban levegőt tartalmazó szénhabot vesznek körül.

[...] egyike a missziót lehetővé tevő fő technológiáknak. Ezáltal válik lehetővé, hogy a szonda szobahőmérsékleten dolgozzon.

– mondta Andy Driesman, a Parker Solar Probe projektmenedzsere.

A napelemes hűtőrendszer és a fedélzeti hibakezelő rendszer is előremutató fejlesztések. Az előbbivel a napszonda energiát állíthat elő; utóbbi megvédi a szondát abban az időben, amikor nem képes kommunikálni a földi irányítással.

Ahhoz, hogy a szonda elérje a Napot, 55-ször nagyobb kilövési energiára van szükség, mintha a Marsra tartana, és kétszer annyira, mintha a Plútóra tartana.

– mondta Guo Yanping, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa, a küldetés útvonaltervezője.

(MTI)

Rovatok