Csaknem 1300, az iskolai végzettség szintjével összefüggő génvariációt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmányban. A Social Science Genetic Association Consortium (SSGAC) által vezetett tanulmány szerzői 71 adatbázisra kiterjedően elemezték több mint 1,1 millió ember adatait. A 15 országból származó alanyok mind európai felmenőkkel rendelkeztek és 30 évesek, vagy annál idősebbek voltak.
Egy korábbi, de kisebb méretű tanulmány 74 olyan génvariánst azonosított, amik összefüggnek az iskolázottság szintjével. A Nature Geneticsben publikált új tanulmány szerzői 1271 ilyen génvariációt azonosítottak.
Robbee Wedow, a boulderi Coloradói Egyetem végzős hallgatója, a tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények új megvilágításba helyezik a genetika befolyásoló erejét az összetett emberi viselkedésekre nézve. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egyes génvariációk önmagukban csekély előrejelző-értékkel bírnak.
Az 1271 génvariáció jelentőségének felméréséhez a kutatók készítettek egy poligenetikus pontrendszert, ami egymillió génvariáció együttes előrejelző erejét mutatta meg, beleértve az iskolázottsággal összefüggő, valamint a genomban azonosított többi génvariánst is.
Megállapítottuk, hogy az iskolázottsággal összefüggő génvariációk jelentős része az agyfejlődés gyakorlatilag összes szakaszában, valamint az agyi idegsejtek közti kommunikációban is jelentős szerepet játszik. A genomban lévő számos génvariáció hatásának elemzése azonban azt mutatta, hogy ezek együttvéve ugyanolyan mértékben képesek előre jelezni egy személy várható iskolai végzettségét, mint a különböző demográfiai tényezők.
– mondta Peter Visscher, az ausztrál Queenslandi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője. Visscher szerint a most azonosított 1271 génvariáns együttvéve az emberek közötti iskolázottságbeli különbségek mindössze nagyjából 4 százalékára ad magyarázatot.
Wedow arról is beszélt, hogy bár a poligenetikus pontrendszer kutatási szempontból hasznos eszköz, semmiképpen sem szabad a való életre alkalmazni.
Az alacsony poligenetikus pontszám nem azt jelenti, hogy valakinek esélye sincs magas iskolai végzettséget szerezni.
Az elszántság, a családi helyzet, a társadalmi-gazdasági státusz és az egyéb tényezők szerepe sokkal nagyobb, mint a géneké.
Mivel a mostani tanulmány kizárólag európai felmenőkkel rendelkező alanyok adatait elemezte, ezért további vizsgálatokra lesz szükség különböző hátterű alanyok bevonásával.
(MTI)