Azok a diákok, akiknek engedélyezik az elektronikus eszközök nem oktatási célú használatát tanóra alatt, általában rosszabbul teljesítenek az év végi vizsgáikon. Azok a diákok, akik nem kütyüznek, de részt vesznek olyan órákon, ahol használhatják őket, szintén rosszabb jegyeket kapnak. Mindez arra utalhat, hogy a kütyük használata rontja a csoportos tanulás hatékonyságát.
Az amerikai Rutgers Egyetem tantermekben végzett kutatásán azt vizsgálták, hogy megosztotta-e a diákok figyelmét, ha egyszerre kellett figyelniük az elektronikus eszközökre és az oktatóra. A tanulmányban a Rutgers 118, kognitív pszichológiát hallgató diákja vett részt. A tanórák felén megtiltották a laptopok, telefonok és tabletek használatát, a másik felén viszont engedélyezték.
Amikor jóváhagyták a kütyüzést, a diákokat megkérték, hogy rögzítsék, oktatási célra használták-e az eszközöket. Az év közben végzett tesztek azt mutatták, hogy az eszközhasználat nem rontott a diákok jegyein, de az év végi vizsgákon a kütyüző diákok minimum 5 százalékkal, illetve fél jeggyel rosszabb eredményt értek el.
Ez volt az első tanulmány, ami azt vizsgálta, hogy a megosztott figyelem hosszú távon mennyire befolyásolja a diákok eredményeit. Viszont nem érdemes mindent az eszközök nyakába varrni, és visszatérni a lúdtollhoz és a palatáblához, ugyanis
amikor engedélyezték a kütyük használatát, azok a diákok is rosszbbul teljesítettek, akik nem is használtak elektronikus eszközöket.
A tanulmány vezető szerzője, Arnold Glass professzor szerint az eredmények arra figyelmeztetik az elhivatott diákokat és tanárokat, hogy a figyelemmegosztás rejtett hatásai ronthatják a vizsgán nyújtott teljesítményt és a végső eredményeket. Hogy ezt a hatást mérsékelni lehessen, ahhoz a tanároknak el kéne magyarázniuk a diákoknak, hogy milyen hatással van a figyelem-elterelés a viselkedésükre – és nemcsak az érintett diákoknak, hanem az egész osztálynak.